Barát-ság

Az utóbbi időben kezdek rájönni arra, hogy jócskán vannak olyan szavaink, amiket mintha nem mindenki ugyanúgy értelmezne és ebből adódóan másképp is kezeli. A napokban elindult egy gondolat a fejemben és a lelkemben is a barátokkal kapcsolatban.

Tíz évvel ezelőtt még senkitől sem hallottuk azt, hogy ha egy barátságról úgy ítéled meg, hogy már nem vezet sehova, vagy inkább romlik és leépít, akkor azt érdemes befejezni, ugyanúgy, mint egy párkapcsolatot. Az utóbbi években, pedig ahogy spirituális világunk kinyílik, és másképp kezdünk gondolkodni, viselkedni, viszonyulni, cselekedni, úton, útfélen azt olvasom vagy hallom, hogy a rossz vagy mérgező barátságokat bizony be kell fejezni.

Micsoda lelki vívódást jelent egy tíz vagy annál is régebbi barátságot befejezni és lezárni. Hatalmas, én már csak tudom.

Néhány évvel ezelőtt annyi barátnak mondott ember volt körülöttem, hogy azt éreztem, de jó nekem, mennyi ember van körülöttem és milyen sokan kedvelnek, vagy netán még szeretnek is. Aztán szép lassan elkezdtem rájönni különböző helyzetek kapcsán, hogy ők nem is barátok, csak úgy tettek. Tőlem elvárták a szabadidőmet, a figyelmemet, azt hogy vigyem őket ide meg oda, de amikor nekem lett volna szükségem arra, hogy meghallgassanak, akkor szélnek eredt mindenki, mert nincs rám idejük, vagy pont leszarják az én dolgaimat.

Nem volt mit tennem, mint leülni saját magammal beszélgetni erről, hogy ennek nincs értelme. Sokkal értékesebb vagyok annál, mint hogy morzsákat kapjak a körülöttem lévő sokaságtól, míg én megtettem értük, amit csak lehetett. Mert ilyen vagyok. Vagyis ilyen voltam.

Nekem az odafigyelésre lett volna szükségem. Tudod, arra az igazi őszinte, mély beszélgetésre, ami után az ember úgy érzi, hogy kicserélték, újjá született. Nem kell megoldani helyettem semmit, nem kértem sosem lehetetlent vagy túl sokat senkitől, de amit én adok, azt el is várom viszont.

És itt jön a lényeg! Ha nem várod el valakitől, hogy odafigyeljen rád, akkor nem is fog. Logikus, nem? Az viszont azért még nekem is új egy kicsit, hogy várd el a szeretetet! Hogyan lehet azt valakitől elvárni? Ezen a kérdésen is átrágtam magam, és rájöttem, hogy igenis el lehet várni a szeretetet. El lehet várni a figyelmet és a megbecsülést.

Ha te változol, a környezeted is változik. Ha te elkezdesz keményebb lenni a barátokkal, és simán tudsz nemet mondani valamire, akkor azzal azt üzented, hogy nem vagy marionett bábú, akit rángatni lehet. Ha képes vagy azt mondani valakinek, hogy sajnálom, de ebben nem tudok neked segíteni, vagy most nem érek rá, akkor az először fura lesz, és haragot is szülhet, de te ezzel ne foglalkozz! Nem akarom azt mondani, hogy egyszer mindenki eljut arra a pontra, hogy kapásból, gondolkodás nélkül nemet mond valakinek valami kérésre, csak sok pofon és tanulólecke kell hozzá, mert nem jó az ilyen mondatokat hallani. Sokkal inkább azt szeretném mondani, hogy tanulj meg a belső hangodra hallgatni. És ha ő azt mondja, hogy ezt és ezt a kérést szívesen teljesíted, akkor mondj igent bátran. Ám ha a kérés hallatán rossz érzések ébrednek benned, akkor mondj nemet bátran! Legyél önző, és csak azt nézd, hogy neked mi a jó! 

Nekem ezeket a dolgokat sajnos nem mondta el senki, sosem. A saját bőrömön tanultam meg, hogy ne legyek jó mindenkihez, mert nem éri meg. Nem leszek lelkileg erősebb és kívülről szebb, ha mindenkinek igent mondok, segítek, elintézem, megoldom. Akkor leszek lelkileg erős, nyugodt és kiegyensúlyozott, ha simán azt mondom valamire, hogy nem. Tudom jól, hogy az a típusú ember, aki szeret adni és érzékeny, el sem tudja képzelni hogyan, lehet valamire vagy valakinek nemet mondani. Segítek. Apró pici lépsekkel érdemes kezdeni. Miért baj az, ha egy férfi nemet mond valamire a párjának? Azok a pasik a legvonzóbbak, akik tudnak nemet mondani a nőnek. Miért baj az, ha egy szülő nemet mond a gyerekének? És miért baj az, ha nemet mondok valamire a munkahelyemen? Elég sokáig cipeltem azt a bélyeget, hogy az a hülye úgyis megcsinálja, az a hülye majd úgyis megoldja. Sok évembe és sok helyzetbe került, és biztosan másoknak is, hogy ki tudjuk alakítani a saját értékrendünket és a határokat mások felé.

Ha megtanulsz végre nemet mondani, boldogsággal fog eltölteni. Simán ki tudod mondani, hogy ne haragudj, de ebben nem tudok segíteni. Vagy nem akarok! Tudom, hogy a nem tudok, és a nem akarok, között hatalmas különbség van, de hidd el, csak az eleje nehéz. Egyáltalán nem szabad foglakozni azzal, hogy a másik mit él át akkor, ha én nemet mondok neki. Itt szokott jönni a lelki-terror, mert ha megszokták tőled, hogy igent mondasz, brutális meglepetés lesz a számukra az első nem tőled. Én annak idején kaptam nagyon durva megjegyzéseket, de ez meg arra volt jó, hogy engem igazoljon, nem érdemli meg az illető, hogy segítsek neki, tehát már nem is érzem rosszul magam, hogy nemet mondtam neki. Sőt! Kellemetlen a „barátok” számára, ha lepattintod őket magadról. De ez legyen tükör és azonnali visszajelzés arra is, hogy az illető nem barát. Én ugyan annak tekintettem őt és úgy is kezeltem, ő viszont ezzel a helyzettel igazolta vissza, hogy semmi másért nem „tartott” engem, mint a velem járó előnyökért vagy lehetőségekért. Meg azért, mert egy kihasználható hülye vagyok.

Amikor átéled az első ilyen helyzetet, jönni fog a többi is sorra, mert elindítottál egy folyamatot. Ha Gizikének tudtál nemet mondani kedden, akkor Józsikának is tudsz majd nemet mondani csütörtökön. Aztán amikor Gizikékből és Józsikákból volt elég, akkor rájössz, hogy ebben a díszes nagy csapatban igazából csak kettő olyan ember van, aki megértette, ha nem értél rá, megértette, ha rossz napod van, és simán felhívhatod akár sírva is, hogy segíts! Ő segíteni fog!

A barát-ság nem érdek dolgokon alapul, hanem teljesen másról szól. A barátok, barátok. Barátnak tekintem azt az embert, aki odafigyel rám. Aki a szemembe néz, amikor beszélek hozzá, nem pedig kifelé bámul az ablakon és minden más jobban érdekli, mint én és az, amit mondok neki. Volt már olyan, aki mellől legszívesebben felálltam volna, mert én csak meséltem, ráadásul mély és fontos dologról, ő meg nézegette az embereket a kávézóban. De nem tettem, nem álltam fel, csak eltettem magamnak az érzést és többet nem akartam vele beszélgetni.

Barát az, aki ott van velem és mellettem, ha röhögni lehet valamin, és akkor is, ha gond van. Nem bírál, nem tesz megjegyzéseket.  Meghallgatja a szépet és velem örül, őszintén. És halálra aggódja magát, ha gondban vagyok. Én pedig halálra aggódhatom magam, ha ő van szarban. Lerághatom a kezeimet, míg a szülőszobában életet ad a gyermekének, és alig várom, hogy berohanhassak a kórházba megnézni őket.

Nem attól lesz barát valaki, ha naponta ott lóg mellettem és belevinne minden simlis ügyletbe, meg velem veteti meg a piáját és tőlem kér cigit, mert amúgy nem is dohányzik, de most (is) rágyújtana. A barát lakhat az ország másik végében is, vagy külföldön. Ma már nincs határ egy jó beszélgetéshez. Tiszta sor, hogy a személyes dumcsi klasszisokkal jobb, mint a neten történő, de mégis több a semminél. Inkább beszélek telefonon a barátaimmal, mint hogy olyan slepp vegyen körül minden nap, akik csak az energia szintemet csökkentik, de nem tesznek hozzám semmit.

Amikor eljutsz odáig, hogy határokat húzol magad köré és nem lehet veled akármit megtenni, akkor valóban ki fog cserélődni a környezeted. Egészen egyszerűen olyan emberek fognak melléd sodródni és szegődni, akik olyanok, mint te. Mindegyik jó ember lesz. Olyan, mint te. Egyik sem fog kihasználni, egyik sem fog hülyére venni és a szemedbe fognak nézni beszélgetés közben. A kérdéseikből tökéletesen érezni fogod, hogy érti, miről beszélsz. Ennél jobb érzés pedig kevés van. A barátok megértenek bennünket, a „barátok” pedig azt mondják, hogy jó hülye vagy, hogy ezen a dolgon pörögsz, szard le! A barát veled van, a vélt barát pedig ellened. Nekik csak addig kellesz, míg kielégíted az igényeiket, utána viszont dobnak a kukába.

A barátok fogják a kisujjadat és nem engedik, hogy egyedül légy. És ha a helyzet úgy kívánja, kiveszik a telefont a kezedből, vagy a kocsi kulcsot, nehogy hülyeséget csinálj! A barátok ismerik a lelkivilágodat és tudják azt is hogy mire fogsz igent és mire fogsz nemet mondani. Elég sok és sokfajta helyzetet éltetek meg együtt vagy meséltetek el egymásnak ahhoz, hogy tudják mi a te világod és mi nem az. Azt is tudják, hogy mit hogyan tálaljanak neked. Mikor mondjanak valamit és mikor ne. Mikor van az, hogy nem szólnak egy szót sem, csak odahúznak magukhoz, hosszan megpuszilják a homlokodat, és azt mondják, szeretlek! Te meg elsírod magad, ahogy a gesztustól szétárad benned az őszinte mély szeretet és odafigyelés.

A barátok előre röhögnek, hogy egy adott helyzetre hogyan fogsz reagálni, mert egyszerűen ismernek. Tudják ki vagy, merre tartasz. A barátok tisztelnek és tiszteletben tartják a számodra fontos dolgokat akkor is, ha nem teljesen értenek veled egyet. Tisztelik a döntéseidet akkor is, ha nem értenek veled egyet és bármikor felhívhatod őket, hogy elmeséld milyen csodálatos dolog történt veled. Ők sosem lesznek irigyek vagy féltékenyek rád. Ők ott fognak állni melletted, ha katasztrófát kell elhárítani.

A humor és a mosoly a legjobb gyógyír minden gondra és bánatra. Vagy kínjukban fognak nevetni, és már neked sem lesz más választásod, mint, hogy hangosan röhögj, velük együtt.

Amikor eljutsz odáig, hogy egy, na, jó, két kezeden meg tudod számolni hány jó ember van az éltedben, sínen vagy! Minden helyzetben ott fognak állni melletted és mögötted, mint egy erős bástya. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy fordítva is igaz. Te is az ő bástyájuk vagy. 

Miután megtanultál nemet mondani és válogatni a neked szánt feladatok között, elkezdődik egy új élet, ami arról fog szólni, hogy végre te is kapni fogsz, nem mindig csak adni. Munkát szereznek neked a barátaid, veled képzelnek el munkacsapatot, téged választanak egy fontos vagy fontosabb feladatra. Kihívásokat és lehetőségeket fogsz kapni, egyre többet és jobbakat. Mire megtanulsz válogatni az emberek között, megtanulsz válogatni a lehetőségek között is. Mert ekkorra már nem feladataid lesznek, hanem lehetőségeid. 

NoraSm

Tetszett neked az írásom? Érdekesnek és hasznosnak találtad? Akkor nyugodtan megoszthatod barátaiddal és ismerőseiddel! :) Fel is íratkozhatsz a rendszeres olvasóim közé, vagy követhetsz a FaceBookon is :) https://www.facebook.com/norapictures/

Legyél őszinte, aztán nézd meg mekkora pofont kapsz érte

Alcím, miért probléma, ha valaki 35 felett még nem vállalt gyereket?

Többször érintettem már a gyerekvállalás és a férjválasztás témáját, de úgy igazából nem merültem bele ebbe a témába, eddig. Sokat gondolkoztam rajta, hogy kifejtem ezt kicsit nyilvánosabban is, de valahogy mindig vártam vele. Nem feltétlenül szeretném mindenkivel tudatni azt, hogy koromból adódóan miért nincs még gyerekem, elvált férjem, vagy férjeim és nyilván egy balfasz, aki mellett most élnék, mondjuk legalább két gyerekkel, persze egyik sem az övé.

Kezdjük ott, hogy bírálat. Azok az emberek, akiknek van már gyerekük, olyan nyíltan és fennhangon bírálják azokat a nőket és persze férfiakat is, akiknek még 35 felett nincsen gyerekük, hogy az már néha fáj. Olyan savazást kapunk lépten-nyomon, hogy felfoghatatlan. Ők gyerekkel a hátuk mögött pálcát törnek felettünk, hogy önzőek vagyunk és az élet rendje ellen megyünk, mert rohadt törtető karrieristák vagyunk. Mi viszont, akik ismerjük magunkat és az életet, fel bírtuk mérni, hogy egy gyerek nem játék és a legkevésbé sem eszköz, hogy különböző előnyökhöz, vagy csak vélt előnyökhöz juttassa apukát és anyukát. És mi, akiknek nincs kölykünk hogyan merünk megjegyzést tenni a szülőre, aki ordít a gyerekével a boltban vagy az utcán? Ő, aki megalázza szavakkal és türelmetlen szegény gyerekkel, saját húsával, vérével, ő bírálhat engem, hogy nincs még gyerekem. Egyik ex pasimat sem minősítem a következő mondatokkal, nem róluk fog szólni, hanem általánosságban fogok beszélni.

Szóval, azért, mert én, és hozzám hasonlóan még nagyon sokan, egyszer, többször, sokszor hallgattunk a megérzéseinkre, és nem mentünk férjhez az első jelentkezőhöz, és nem szültünk 25 évesen, nem vagyunk rossz emberek. Csak mi hallgattunk a szívünkre, ami azt mondta, nem ő az igazi! Mi igazi családra és igazi társra és igazi szeretetre vágyunk, nem pedig a Facebook-ot használnánk egy kis lélekmelegítéses visszajelzésre like hegyek formájában. 

Mi nem tesszük a nyilvánosság elé, ha boldogok vagyunk, és azt sem, amikor csalódtunk, vagy fájdalmat okoztak nekünk, vagy mi magunknak. Azért, mert egy nő kijelenti, hogy nem szeretne korán anyává válni, miért rossz ember? Azért, mert van türelme felfedezni az életet és önmagát? Azért, mert éhes a tudásra, amit utána át tud adni majd a gyerekének? Akkor most én is bírálok! Egy húszéves kislány mitől lesz jó anyuka, amikor lövése sincs az életről? (tisztelet a kivételnek, tudom, hogy van ilyen, de kevés) Egy negyvenes nő miért ne ülhetne be a gyerekével a homokozóba? Azért, mert a húszas éveikben járó anyukák kiutálnák és kinéznék őt onnan? Biztos, hogy így lenne. Nekem sokszor olybá tűnik, mintha azok a nők, akik a húszas éveikben szültek azért haragudnának ránk, mert mi önmagunktól is elértünk valamit, nem csak egy aláírt házassági levelet, meg három gyereket. És mi nem csapoljuk a férjeink pénztárcáját. Mi mertük követni az álmainkat, hogy ennek az erejét át tudjuk adni majd a gyerekeinknek.

Miért nem dönthetem el én, hogy hogyan szeretném élni az életemet? Miért gondolja azt bárki is, hogy ebbe bármi beleszólása vagy egyáltalán véleménye lehet. Lerágott csont lesz, amit most mondok, mindenki sepregessen a saját portáján, és tartsa tiszteletben más, pláne idegen emberek életét, gondolkodását és döntését. Az én életemről csak én dönthetek. Azok a szülők, akik a magam fajtát bántják és bírálják, inkább foglalkozzanak a saját gyerekükkel, aki nagy valószínűség szerint figyelemhiányos és megveszne azért, ha anyuka annyit kérdezne tőle, jól vagy, picim!

Nem azért nincs még gyerekem, mert nem akarok, hanem azért, mert nem jött még el az ideje. Ha úgy van megírva, akkor anya leszek, ha pedig más feladatot kapok az életemtől, akkor abból fogom kihozni a legtöbbet. Mindenkinek joga van elcseszni az életét, de a gyerekemét nem fogom azzal, hogy szinte gyerekként akarok olyan feladatot felvállalni, ami alatt összeroskadok, szép lassan néhány év alatt. Mi tiszteletben tartjuk, hogy te korán akartál szülővé válni. Kérünk téged arra, te is tartsd tiszteletben a mi döntéseinket.

Üdv, a 35 feletti nők és férfiak

Tetszett neked az írásom? Érdekesnek és hasznosnak találtad? Akkor nyugodtan megoszthatod barátaiddal és ismerőseiddel! :) Fel is íratkozhatsz a rendszeres olvasóim közé, vagy követhetsz a FaceBookon is :) https://www.facebook.com/norapictures/

NoraSm

Csend

Amikor valaki eldönti, hogy blogolni fog, fel kell készülnie arra is, hogy nem lesz minden nap mondanivalója. Ha valakinek mégis lenne ideje minden nap legalább három mondatot és egy fotót kipakolni a blogjára, az a saját személyiségemből kiindulva, nem kivitelezhető. Gondolj bele! Neked lenne kedved minden nap posztolni valami okos, és értelmes dolgot a FaceBook vagy Insta oldaladra? Szerintem nem életszerű. Vannak napok, amikor megélsz, és vannak napok, amikor kiadod őket magadból. Ha minden nap beszélsz, és hallatsz magadról, az unalmassá válik. Amikor egy blogger nem ír minden nap, az nem azt jelenti, hogy nem történik vele semmi. Velem akkor történnek a legérdekesebb dolgok, amikor csendben vagyok. És ha jól belegondolok az utóbbi három évben alig írtam a blogomba. Ok, megírtam és kiadtam a harmadik könyvemet, de ezt is eléggé csendben tettem. :) 

Tetszett neked az írásom? Érdekesnek és hasznosnak találtad? Akkor nyugodtan megoszthatod barátaiddal és ismerőseiddel! :) Fel is íratkozhatsz a rendszeres olvasóim közé, vagy követhetsz a FaceBookon is :) https://www.facebook.com/norapictures/

NoraSm

Ki érti a macskákat? Én nem!

Néhány napja volt a 15. szülinapja, igazából neve sincs, csak annyi, hogy Cicu(s), és úgy néz ki, mint egy kölyökmacska. A mozgása is légies és gyors. Pár hete (15 év után) elvittem állatorvoshoz, és ő azt mondta, hogy meglepően jó bőrben van az öreglány. Nem úgy tűnik, mint egy öreg macska. Az egy dolog, hogy túl sokat nyalogatja a bundáját, és ezért néhány helyen szinte szőrtelen a lába, de ennyi baj legyen csak.

Cicu legendásan utálja Larát ( na jó, talán már annyira nem is) és gyakran vannak szemét húzásai is a boxossal szemben, de kezelhető. Larát sem kell félteni! A tegnapi sztori viszont meredek! Elindultunk Larával az esti sétára, de a bejáratnál összetalálkoztunk Cicuval. Éppen valami izgalmas vadászatról tért haza, és nem volt hajlandó bemenni a házba, bekucorodott az autó alá.

Kitúr-lak :) 

Mi pedig indultunk sétálni. Igen, de Cicu úgy gondolta, hogy jön velünk. Elég vicces kép, amikor egy cseppnyi macska kísérget egy meglehetősen nagy boxert, késő este az utcában. Jött utánunk a bokrok között egészen a kanyarig. Mi átmentünk az út túloldalára, és gondoltam, hogy Cicu leül és megvár minket. A cicus viszont iszonyatos nyávogásba kezdett, ami egyre keservesebb lett. Visszaszóltam neki, hogy nyugi, várj meg, hamarosan jövünk vissza. Régen Apollot is kísérgette, de a kanyarban mindig leült a bokrok alá, és megvárt minket. No, tegnap ez nem így történt! Az volt a szerencsém, hogy két fiatal lány jött mögöttünk a járdán, és szóltak nekem, hogy nézd, a cica ott ül az út közepén! Ahogy villámgyorsan visszafordultam, látom, hogy Cicu valóban ül az út majdnem közepén és jobbról jön egy autó! Ordítsak vagy ne ordítsak? Csak kicsit ordítottam, hogy vigyázzzzzzzzz! És a következő pillanatban az autó elsuhant az én 15 éves gyagyás cicám orra előtt! A szívem majdnem kiesett a helyéről, mert ez a helyzet nyilván az én hibám volt. 15 éve itt keseríti a mindennapjainkat ez a macska-terrorista, sosem volt beteg, és túlélte az összes kutyát és macskát a családban, akkor ne egy autó csapja el! Morbid lenne, nagyon!

Gyorsan visszafutottunk Larával a Cicuhoz és előtte haladva, hazavezettük. Olyan panaszosan nyávogott mögöttünk, mintha elhagyni készültünk volna őt. Gyagyás! Csak sétálni akartunk! Nem értem, ha Cicu ennyire utálja Larát, akkor miért akar jönni velünk sétálni, akár az élete árán is? Elhasználtunk tegnap egyet a 7 macska-életéből J Mire Cicuval hazaértünk (3 perc séta) elkezdett esni az eső, tehát Lara esti sétája igazából pont kimaradt. 

NoraSm

Május Jadranovo - Részlet az új, VÁLTOZÁS című könyvemből -

APOLLO 

Május Jadranovo

2015. május

Emlékszel arra, hogy az első könyvemben mit ígértem Apollonak, miközben Mallorcán ülve írtam életem első könyvét?

„ Ígérem KisApollo, tengerpartos kutyát csinálok belőled!

Miután kisöreg barátom egészen jó kondiba került, isteni sugallatként megérkezett az ötlet, hogy igazán elmehetnénk pár napra a tengerhez. A hosszú autózás Apollonak egyáltalán nem okoz gondot, pár óra alatt leérünk az autópályán Horvátországba, és akkor most Apika nyaralni fog.

Érdekes, hogy a családom nem mondta kapásból, hogy hülye ötletem van, mert ez Apollonak már macerás lenne, hanem támogattak. Gyorsan elrohantam az állatorvosunkhoz és kértem tőle szakvéleményt, hogy elindulhatunk-e vagy letiltja az utazást. De Gyuri mosolyogva azt mondta, hogy vigyed csak, úgyis mindig ezt akartad. Élvezni fogja és minden rendben lesz. Gyorsan kiállított neki egy útlevelet és már foglalhattam is a szállást.

Őszinte leszek! Beletettem a pakliba, hogy útközben vagy a nyaralás alatt elveszítem Apollot, de így is vállaltam a kalandot, mert tudtam, hogy az ő számára ez egy hatalmas élmény lesz.

Még aznap találtam a neten egy cuki apartmant, Jadranovoban, ami egy apró halászfalu. Pont ez kell nekünk, hogy szabadon lehessünk egy idős kutyával. Az apartman tulajdonosával lebeszéltem az öreg, nagytestű útitársunkat, és Ladislav bácsi nagy szeretettel várta Apollot is.

Összepakoltunk majdnem egy hétre, és a tesómmal, anyukámmal és Apolloval nekivágtunk a Horvát tengerpartnak. Út közben minden a legnagyobb rendben volt, kivéve egy megállót. Pisi, séta, szimatolás és vízivás után már Apollo az autóban ült, amikor anyukám ölébe kitette az előbb megivott vizet és egy teljes papír zsebkendőt, amit gondolom indulás előtt lopott és nyelt le. A lényeg az, hogy megszabadultunk a nyomasztó papírtól, kicsit borogattuk Apika fejét vizes ruhával, és egy jó órával később már a szálláson is voltunk.

A fotókról is rohadt jól nézett ki az apartman, és a környezet is, de a valóságban ez százszor szebb volt. A tenger pontosan egy lépésre van a háztól, és a teraszról is az öblöt látod. Elfoglaltuk a szállást és anyukám nekiállt valami eleséget készíteni, Apollo pedig lefeküdt a teraszra, szemben a tengerrel és csak nézte. Hatalmas sóhajtások közepette pedig szép lassan elaludt.

Ettől kezdve Apika nappali pihenője a terasz volt. Kapott takarót, hogy kényelmes legyen számára a fekvés, és amikor a nap arra járt, napernyővel védtük őt. Tényleg Apolloról szólt a nyaralás, de azt hiszem ezt egyikünk sem bánta.

Sosem fogom elfelejteni, hogy 10 kunáért (400 Ft) szereztem friss vizet Apollonak Opatijában. Annyira „ügyesen” van megszerkesztve a város, hogy kutyával esélyed se legyen jól érezni magad. Tiszta sor, hogy iszonyatosan gazdag ez a város, és nem is a tömegturizmusra épít, de hogy a szökőkutak úgy legyenek tervezve, hogy a kezedet sem tudod megmosni a dög melegben, az kiakasztott. Kutyát a partra vinni tilos. De ez sem volt gond. Ültünk a sétányon a padon, és csodáltuk Apolloval a tengert.

Crikvenica viszont a mi helyünk volt. A parkolás olcsó, és biztonságos. A tengerbe pedig szinte ott mész bele, ahol csak akarsz. Itt hatalmasakat sétáltunk, és naplementés képeket lőttünk, Apollo pedig tudta, hogy minden őérte van. Nem tudom honnan volt benne még ennyi erő, de csak ment, húzott a pórázzal, és csak ment és sétált.  Borzasztóan élvezte, az emberek pedig őt csodálták, hogy 13 évesen ennyire jó erőben van, és nyaralgat.

Krk- szigeti kirándulásunk legcukibb húzása az volt, amikor Apika telibe pisilte bosszúból a sétáló utca közepét. Történt ugyanis, hogy Baska hiába szép hely, itt is ki vannak tiltva a kutyák a partról. Ám ha már itt járunk, akkor sétáljunk egyet. Az, hogy Apollo hol fog pisilni, vagy mást végezni…ki tudja.

Már jöttünk visszafelé, sőt a sétány elején jártunk, ahol egymás mellett sorakoznak az éttermek. Apollo egyszer csak megállt, ránézett az étterem előtt ácsorgó és beszélgető pincérekre. Meggyőződött róla, hogy biztosan rá figyelnek-e, és hanyag eleganciával odapisilt az étterem bejáratával szembe. Nem tudtam, hogy mit lépjek… de a pincérek lefagytak, ám valahol igazat adtak Apollonak, és egy szót sem szóltak. Hoztak egy vödör vizet és lelocsolták.

Mivel a tenger és az apartman között volt jó pár lépcső, mindig megterveztük a napunkat, hogy Apollonak a lehető legkevesebbszer kelljen naponta megtennie.  Teljesen biztonságos volt számára a ház és a környezet is. Nem kellett minden pillanatban attól tartani, mikor lép ki az utcára és egy figyelmetlen autós elüti a seggét. Mackó barát biztonságban volt, mi pedig nyugodtan tudtunk pihenni.

Gyorsan eltelt ez a pár nap a tengernél, de milliónyi fotó és videó segít abban, hogy minél több perce megmaradjon nekünk.

Az útról is szerencsésen értünk haza, ám Apollo ettől kezdve nem jelezte esténként, hogy velem szeretne aludni és toljam fel a seggét az emeletre. Feltűnt, hogy a nappaliban akar maradni, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, hiszen tudja ő, hogy mit szeretne. Hiányzott mellőlem nagyon, de úgy gondoltam a nyaralás alatt elég sokat sétált és most jobb neki, ha nem lépcsőzik. A séták és a kedve rendben volt, csak valahogy mégis azt láttam, hogy romlik az állapota.

Nem tudtam megfogalmazni, hogy mi lehet a baj, csak azt éreztem, hogy valami nem stimmel. Beültettem a kocsiba és elvittem őt Gyuri doktor bácsihoz, de nem akart kiszállni a kocsiból. Máskor alig várja, hogy kinyissam a kocsi ajtaját és menjünk a  Gyurihoz, de most meg ki sem akar szállni? Mi ez?

Gondolkoztam pár napig, majd úgy döntöttem, isteni sugallatra, hogy ideje őt megmutatni egy másik orvosnak is. Eszembe is jutott Bujáky Miklós, aki még sok évvel ezelőtt a második szetter lányunkat műtötte, és apukám nagyon meg volt elégedve vele. Így egyértelmű volt, hogy irány a Bujáky rendelő.

Kivártuk a sorunkat, nyílt a rendelő ajtaja, és bementünk. Apollo is simán bejött, mintha ismerőshöz jöttünk volna. Elkezdtem volna mondani a doktor úrnak, hogy milyen gondjai vannak Apollonak, és úgy éreztem lehet, hogy orvost kellene váltanunk. De mire ezeket kimondhattam volna, Apollo lefeküdt a földre, és megnyugodva álomba szenderült. Együtt röhögtünk a doktorral, hogy úgy tűnik, Apollo döntött is. Én pedig végre megnyugodtam, hogy jó helyen vagyunk.

Bujáky doktorral átbeszéltük Apollo minden gondját, baját és egy teljesen más orvosságot kaptunk, távozáskor pedig simogatást és dicsértet, hogy korához képest tök jól van ám.

Tetszett a részlet? Köszönöm, ha megosztod! :) 

További infó: norakonyv@gmail.com

NoraS

Nora Smith, Nóra (Siker, Kudarc, Valóság, Szex, Mallorca)

Azért írtam ezt a könyvet, hogy erőt adjak Neked a mindennapok árnyoldalainak és néha poklainak elviseléséhez, és hogy új utakat mutassak az álmok és célok megtalálásához, és aztán hitet a kitartásban, hogy végül megvalósítsd Önmagad.  Egy hús-vér ember és nő vagyok, aki megosztja most veled életének néhol sötétebb, de inkább naposabb oldalait. Meríts erőt az én sikereimből, hogy Te még sikeresebb lehess! Ajánlom ezt a könyvet minden korosztály számára, mert ha csak egy olyan mondatot olvasol benne, amiben magadra ismersz, vagy új megvilágításba helyeztem számodra a dolgokat, amiken elgondolkozol, akkor már megérte megírnom életem eddigi történetét. 

Tartalom: 

Miért pont Mallorca? Mért költöztem el egyedül a világ végére? Miért olyan vonzó szigetlakónak lenni? Miért hagytam itt a felépített karrieremet? Milyen érzés egyedül lenni sok hónapon át, és mi indított el az írás útján? Mért van annyi szingli manapság? Mért jobb nekünk egyedül, mint egy rossz, ám létező kapcsolatban? Mért építünk magunk köré várakat, és miért nem bízunk meg a férfiakban, és miért ügyelünk rá olyan berögződött reflex-el, hogy ne engedjünk magunkhoz igazán közel SENKIT?  Miről szól egy fotós munkája? Milyen kulisszatitkai vannak a Dj világnak? Szépség és csillogás, hit és kudarc, nagy barátságok, és érdekes sztorik. Ebben az életrajzi könyvben sok érdekes, és elgondolkodtató témát dolgoztam fel.

https://norapicture.blogspot.hu/2013/01/nora-smith-nora-siker-kudarc-valosag.html

Nem regény, nem napló, nem blog. Az biztos, hogy általános közhelyektől mentes, tartalmas olvasmány, amit minden nőnek és persze férfinak is ajánlok. A mai világ olyan, amikor az emberek hajlamosak eltitkolni még önmaguk előtt is a valóságot. Itt egy bátor nő, aki előáll valami egészen mással és nem kliséket használ, hanem saját gondolatot alkalmaz. Életszagú, valóságos téma. (Sz. Zsuzsa)        Olvass tovább itt Klikk :)

 Hangos könyv bevezető ITT

Beszélgetés a JUVENTUS rádióban 1. rész ITT

Beszélgetés a JUVENTUS rádióban 2. rész ITT

A könyv bolti forgalomban NEM kapható, magánkiadásban jelent meg.

A/5 méret Szerzői kiadás

A NÓRA megrendelhető PDF és kézzelfogható verzióban is.

Info: norakönyv@gmail.com

Köszönöm, ha megosztod! :) 

NoraS

Jó reggelt! ELŐSZÓ részlet A VÁLTOZÁS című könyvemből

Jó reggelt! J

Ha tehetném, mindig úgy köszönnék mindenkinek, hogy jó reggelt! Ám, ha nem akarom, hogy hülyének nézzenek az emberek, akkor kicsit alkalmazkodom az igényeikhez és a berögződött szokásaikhoz, tehát eztán is csak délig fogom azt köszönni, hogy jó reggelt! J

Elkészült a harmadik könyvem, és egyelőre még szükségem van egy pici időre, hogy feldolgozzam, kész van! Ez is egy lelkiállapot, csak most végre nem érzek olyan hatalmas ürességet magamban, mint az első két könyvem befejezése után. Most úgy érzem, hogy legszívesebben leülnék megírni a negyediket. Annyi ötletem támadt, hogy már elkezdtem jegyzetelni őket, nehogy eltűnjenek az éterben.

Száguldozom a negyedik könyvem felé, miközben biztosan van olyan, aki még az első két könyvemet sem olvasta. Nem akarom azt mondani, hogy a harmadik, VÁLTOZÁS című könyvemhez mindenképpen szükséges ismerni a NÓRA és a NÓRA2 köteteimet, mert igyekeztem a VÁLTOZÁS-t úgy megírni, hogy önállóan is megállja a helyét. De, ha szeretnéd a teljes történetet ismerni, akkor javaslom, hogy a harmadik könyvem megjelenéséig olvasd el a NÓRÁ-kat.

Össze fogom gyűjteni kötetenként a megjelent részleteket, hogy olvasgathass. Ha a részletek alapján megtetszenek a könyvek, akkor PDF vagy nyomdai formában meg tudod őket rendelni, de erről később.  

ELŐSZÓ

Részlet a VÁLTOZÁS című, hamarosan megjelenő könyvemből

JÓ REGGELT!

A kedvenc mondatom a Jó reggelt! Erre onnan jöttem rá, hogy többen rám szóltak, olyan tíz, tizenegy óra körül, délelőtt, hogy már nincs reggel, miért mondom? Kénytelen voltam ezen elgondolkodni minden alkalommal, mert igazuk volt. Jó reggelt reggel mondunk, nem pedig délelőtt. De a szép napot nekem nem üdvözlő, hanem elköszönő mondat. Imádom a reggelt, mert olyan, mintha egy új oldalt kezdenél egy könyvben. Tele van lehetőséggel, teendővel, izgalommal, várakozással. Előttem van az egész nap, és jó eséllyel az fog történni a nap folyamán, amit én szeretnék. Persze, tudjuk, hogy ez nem így van, de én erre törekszem. Nem lesem valami mögé bújva, hogy vajon milyen veszély vagy rossz, kellemetlen helyzet elé állít a nap. Kapom őket így is, bőven. A jó reggelt, tele van friss energiával, a jó reggelt nekem egy tiszta állapot. Ezt igyekszem elvinni minden egyes napba, addig, amíg valaki rám nem szól, hogy jó reggelt??? Az akasztott ember már ki is hűlt!

 Ha jó a reggelem, akkor jó lehet a napom további része is, és így nagyobb az esély az apró csodákra. Ez a hozzáállás még mindig jobb, mintha elkezdenék még az ágyban azon aggódni, hogy vajon tényleg ráesik-e a cserép a fejemre, amint kilépek az ajtón? Tényleg igaz az, hogy ha bal lábbal kelünk fel, akkor ballábas napunk is lesz. Tök egyszerű. Amikor a szarpasszos állapotodban vagy, nagyon alacsonyan rezegsz, és amikor alacsonyan rezegsz, ezeket a frekvenciákat érzékeled. Tehát sorozatban rossz dolgok fognak történni. Sok apró rossz, amik délutánra már sírásra is késztetnek. Kiborulsz, holott egy sima szerda van. Ha jó passzban lennél, észre sem vennéd ezeket az apró szarságokat. Úgy lépnél át rajtuk, mint egy darab kavicson az utcán. Ha jó a reggelem, jó lehet az egész napom. A reggeli és délelőtti időszak az én esetemben a legtevékenyebb és legaktívabb.

Szeretek reggel elintézni sok apró dolgot, mert így már tíz órára úgy érzem, hogy tevékeny és hasznos voltam.

Jó reggelt! J

Köszönöm, ha megosztod a bejegyzésemet!

Nézz körül itt is https://www.facebook.com/norapictures

NoraSm

A könyv magánkiadásban jelent meg, bolti forgalomban nem kapható. 

Itt tudod megrendelni: 

norapicture@gmail.com