A befelé fordulás jelentése és jelentősége

Nem gondoltam volna, hogy ezt magyarázni szükséges, de előző írásom olvasói mégis „erre kérnek”

Nem lehet állandóan és mindig befelé fordulni, mert eltorzul az ember személyisége. Ha én csak és mindig befelé fordulnék, csak magammal beszélgetnék, nem írnék és nem beszélgetnék az emberekkel, már nagy valószínűséggel meg is őrültem volna.

Két típusú ember van, aki szereti a saját társaságát, és aki nem szereti. Aki nem szeret saját magával kettesben lenni, társfüggőnek hívják. Aki pedig szeret egyedül lenni, sőt igényli is, tud befelé fordulni önmagába, tud Istennel vagy az Angyalaival beszélgetni, az tud a többi emberrel is.

Amikor valaki befelé fordul, és figyeli a saját belső hangját, érzéseit, testének visszajelzéseit, nem a nap 24 órájában teszi ezt. Vannak dolgok, amikről szívesen cseveg vagy csacsog, de van olyan helyzete, állapota, élménye, amit egyelőre nem oszt meg senkivel. Az egyelőre az ő története. Majd egyszer valamikor, amikor úgy érzi, mesél róla valamennyit. Senki sem szereti, amikor lehurrogják, kiröhögik, becsmérlik a gondolatit és érzelmeit, no meg a tetteit.

Az emberek többsége kifelé él

Bármi történik, azonnal posztolja, ha kell, ha nem, Ha bármi történik, azonnal felhív valakit és elújságolja, ha jó, ha rossz. Azonnal kap valamilyen visszajelzést és máris letért a jó ösvényről. Lehet, hogy elmesélek valakinek valamit, de ha éppen egy rossz napján találom meg az illetőt, máris olyan reakciót fogok kapni, ami nagy valószínűséggel nem reális. Vagy rohadtul nem érdekli az én friss kínom vagy örömöm, vagy befolyásolni fog, akarattal vagy akaratlanul. Ha egy friss élményben vagyok, és másokkal beszélgetek róla, úgy elvisznek, mint maci a málnásba. Azaz nem a valóságot látom, hanem mások hangulatát. Amikor egy behatás ér minket, annak ülepednie kell, időre van szükség, hogy én, akit érint reálisan lássam. Egyáltalán nem igaz az, hogy a kívülálló mindent jobban lát. Mi van, ha a kívülálló féltékeny vagy irigy arra az örömre, ami engem ért? Mi van ha az én helyzetem, amiben nekem kell és lehet döntenem, rábízom valaki másra?

Vannak olyan emberek az életemben akiket meg szoktam kérdezni, hogy ő mit tenne a helyemben? De ezek az emberek már régóta és jól ismernek engem. A kérdéseimből tudják, hogy milyen lelkiállapotban vagyok és ha szükséges, felrángatnak a földről. Ha szükséges, akkor csak annyit mondanak, hogy nyugi, megcsinálod! És ezt nem azért mondják, hogy lerázzanak és váltsunk témát, hanem azért, mert nekem nem kell riszálni és órákig ápolni a lelkemet! Ismernek, és tudják, hogy mire és mennyire van szükségem, hogy megrázzam magam, felálljak, és fülig érő szájjal álljak neki a feladatnak vagy kihívásnak.

Velem is történnek olyan jó dolgok, ami miatt biztosan lesz olyan, akit azonnal felhívok! Képzeld!!! Amikor viszont nem jó dolgot élek meg, akkor vagyok nagyon csendben. Soha életemben nem futkároztam fűhöz-fához a kínjaimmal. Nem traktáltam a barátaimat azzal, hogy velem milyen rossz dolog történt. Csendben vagyok, és figyelek a belső hangomra. Nagy a baj vagy csak nagy hűhó semmiért? Nagy a baj, vagy nem eszik olyan forrón a kását?

Az emberek sajnos hajlamosak arra, hogy szélsőségesen gondolkozzanak vagy érezzenek. Ha azt mondom vagy írom, hogy nagyon jó terápia a befelé fordulás, akkor azt úgy értelmezik, hogy mindent magába fojt az illető. Ha valakit úgy ismernek, hogy csacsog ha kell, ha nem, akkor arról nem is gondolják, hogy igényli a csendet.

Engem sokan úgy könyveltek el, hogy sokat beszélek. Pedig ez nem így van! Olyan szívesen vagyok csendben egy társaságban, hogy csak na. Beszéljenek mások, én meg hallgatom, és tanulok belőle, vagy full nem értek vele egyet, de ezt is magamban rendezem le.

A befelé fordulás nem azt jelenti, hogy titkolok bármit is. Azt jelenti, hogy az életem minden mozzanata nem tartozik mindenkire. Nem akarok mindent elmondani magamról, miért is kellene? Miért kellene pl. a munkahelyemen a főnökömnek sok mindent tudnia velem kapcsolatban? Azért, hogy támadási felületet adjak neki? Azért, hogy sebezhetővé tegyem magamat? Miért kellene a kollégáimnak, ügyfeleimnek olyan dolgokat tudniuk rólam, amihez konkrétan semmi közük!?

Én biztosan nem gondolkodom ezzel kapcsolatban szélsőségesen. Az én életem az enyém, a te életed pedig a tiéd. Mindenki úgy éli, ahogy akarja. Én csupán azt mondom, hogy sokkal de sokkal többet és gyakrabban kellene becsukni az ajtókat a külvilág előtt, és nem másokra hagyatkozva dönteni és lépni, hanem egyedül. A tetteink következményét mi viseljük! Nem mehetek oda Gézához, hogy bakker, haver! Milyen szar tanácsot adtál te nekem? Géza pont leszarja, hogy nekünk milyen ostoba tanácsot adott három héttel ezelőtt.

A befordulok önmagamba egy kis időre, nem azt jelenti, hogy depressziós az ember és antiszociális. Nem befordulok, mint a tejeskocsi! Az a baj, hogy ez is rosszul van kommunikálva, ezt sem tanítja senki, hogy magaddal legyél, magadban. Nyüzsög mindenki ha kell, ha nem, mert azt hiszik, hogy így figyel rájuk a környezetük. Minél hangosabb valaki, annál több ember veszi őt körül, és ettől gondolja magát értékesnek és nélkülözhetetlennek. Borzasztóan rossz gondolat és felfogás.

Az egyik legjobb dolog az, amikor beülök képzeletben a kis kényelmes fotelembe, és onnan nézem egy üvegfalon keresztül, ahogy a többiek full fölöslegesen nyüzsögnek, hangosak, és rohangálnak, mint a hangyák. Rosszabbnál rosszabb döntéseket hoznak a káoszban és utána verik a fejüket a falba, hogy ez most miért történik???

Ülj le a seggedre néha, aztán maradj csendben! Nem olyan félelmetes, amikor megszólal a belső hangod és még jó tanácsokat is ad neked. Te meg leszel végre annyira bátor, hogy magadra hallgass végre, ne a Gézára, és képzeld, jó döntéseket fogsz hozni! Örömmel fognak eltölteni az egyedül hozott döntéseid és lépeseid, és képzeld, sokkal eredményesebb leszel, mint eddig. Aztán ha van elég hited, akkor rákapsz arra, hogy magad dönts és éld az életedet, sikeresen!

NoraSm 

Köszönöm, hogy megosztod az írásomat! :) 

Nézz be hozzám itt is: https://www.facebook.com/norapictures/

Szeretsz olvasni? Akkor gyere! http://hogyanlettemnora.ukit.me/