2021. szeptember 29., szerda

Hétfő - Hétindító, vagyis, miért utáljuk a hétfőt annyira?


Évtizedeken keresztül gyűlöltem a hétfőt, annyira nagyon, hogy sokszor gondolkodtam rajta, hogyan lehet megszabadulni tőle, TELJESEN!? 

Nyilván sehogy, de miért is vagyunk rosszul lelkileg és már sokszor fizikailag is ettől az első naptól? 


A rövid válaszom erre az lenne, hogy azért utáljuk a hétfőt, mert utáljuk a munkánkat, az iskolát. Ha szeretnénk őket, alig várnánk a hétfőt, nem  igaz? Tök logikus.

Akkor induljunk először arra, hogy nem is a hét első napjával van gond, hanem a környezetünkkel. Frusztrál már  a munkahely, és nem abban az iskolában tanulok, ahova eredetileg menni szerettem volna. Ha azt tanulnám, ami igazán érdekel, alig várnám a hétfőket, hogy megint valami újat és okosat tanulhatok. Ha szeretném a munkámat, tök mindegy lenne, hogy milyen nap, van, bemegyek vasárnap délután is, ha szükséges, mert nem tehernek, hanem lehetőségnek élmén meg. 



Évekig agyaltam ezen a kérdésen, és igyekeztem úgy alakítani az életemet és  a munkáimat, hogy szeressem őket. Ma már nem okoz gondot, hogy szombat vagy vasárnap dolgozom, és hétfőn vagy kedden vagyok szabad. 

Sok évvel ezelőtt, amikor már lassan ott tartottam, hogy eret vágok a szürke hétfőtől, kitaláltam, hogy ez lesz az a nap, amikor hivatalos ügyeket intézek. Ennél rosszabb időzítés nem is lehetne, hiszen hétfőn reggel egy Bankban, a NAV-ban, egy biztosítónál, a Postán tuti, hogy mindenki bunkó és frusztrált. Aztán kiderült, hogy ez így nem igaz. Aki szereti a munkáját és alig várta, hogy hétfő reggel legyen, előzékeny, kedves és segítőkész volt az ügyfelekkel. Engem meg feldobott hétfő reggel 9-kor az első kávém előtt, hogy percek alatt elintéztem azt, amihez alapból semmi kedvem sem volt. Kedvesek voltak velem, és jól indul a hét, mert már tettem valami hasznosat és haladnak az ügyek, a dolgaim. Azaz, szép lassan lett belőle egy hétindító rituálé, és a mai napig is nagyon jól működik. 

Nekem már akkor volt hétindítóm, amikor ezt a kifejezést még senki sem használta. Mára viszont sajnos kezd elcsépelt lenni, és sokan igazából nem is értik mit jelent, mert annyit halllották, hogy unják, anélkül, hogy értenék. 

Ha megtervezed, hogy a hét első napjára mindig teszel valami fontos elintéznivalót, sokkal jobb kedved lesz, és több életenergiád. Letudtál egy fontos dolgot már  a hét elején, és ez szépen tovább is viszi az egész hetet egy igazán kellemes hangulatban. Ha én kínokkal állok neki a hétfőnek, szar lesz az egész hetem. Ha teszek azért, hogy jól induljon, akkor meg mosolyogni fogok egész héten, akkor is, ha valami szarság történik. 


Tehát, mondhatjuk, hogy  a hétfő az alapozó nap. Gondold végig, és ha kell, olvasd el újra, a fenti írásomat. Lehet, hogy a harmadik olvasásra fogod igazán megérteni, de meg fog érkezni a felismerés. Aztán ültesd át a saját életedbe, dolgaidba, és használd minden hétfőn :) 

NoraSm
Nóra Kovács
Life coach
kérdésed van? Írj nekem itt: https://www.facebook.com/norapictures

2021. szeptember 20., hétfő

Mindenki akar valamit. Én mit akarok?




Rá kellett jönnöm, hogy a saját csapdámba estem. Nem kicsit. Amikor tíz évvel ezelőtt az első könyvemet írtam, többen jelezték, hogy készüljek fel arra, ki kell majd tennem magamat a kiarakatba, azaz nem bújhatok el a könyvem mögé, mintha nem is léteznék, mert akkor a könyvem sem fog létezni. Pedig, én pont ezt szerettem volna, hogy a könyv legyen a reflektorfényben, ne én. Az elmúlt években ezt annyira jól sikerült gyakorolnom, hogy sokszor én is elfelejtettem, hogy mára írtam már 3 könyvet, nem hogy az olvasóim... 

Ebből is tisztán látszik, hogy elsősorban önterápiának szántam őket, nem pedig a meggazdagodás reményében firkáltam közel ezer nyomtatott oldalt. 

Bizonyítottam magamnak eddig háromszor, ha elkezdek valamit, be is tudom fejezni. Igen  ám, csak  rossz volt a saját programozásom! Én csak addig terveztem, hogy megírom, és kiadom. Az én tervem eddig tartott, és nem volt benne az, hogy sok kedves ember, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, és hasonló szép és siralmas dolgokat éltek meg eddigi életük során, és tisztán értik a gondolataimat, otthon ülnek a foteljukban, vagy egy parkban egy padon és engem olvasnak. Nem toltam ki a tervemet addig, hogy a sok elégedett vásárló és olvasó a könyveim befejezése után kövessenek a blogomon. Nem toltam ki addig a történetet, hogy beszélgetős esteket hozzunk létre sok, kedves, érdekes emberrel, akikkel időről időre az írás mentén interaktív élményekben legyen részünk.




Az elmúlt bő két évben a háttérben sok olyan témát tanulmányoztam, vagy konkrétan iskolában tanultam és sikeres vizsga után egy új szakmával bővítettem a tudásomat, amellyel önmagamhoz sokat tettem, de ami fontosabb, hivatalosan segíthetem mások életét. Foghatom a kezüket egy adott helyzet megoldásának folyamatában. Valahol mindig is ez volt a titkos vágyam, hogy papírom legyen arról, adhatok tanácsot, adhatok ötletet, adhatok segítséget, útravalót, feladatot egy új látásmódot, más érzésvilágot, más megközelítést egy adott problémához. Megtanultam, hogy nem problémák vannak, hanem helyzetek. Tanultam sokat, gyakoroltam sokat, és mindig tanulok valami újat másoktól és magamról is. 


Mit akarok magamból és mit akarok magamtól? 

Megráztam a káoszfámat, mert az utóbbi időben már én se tudtam, hogy mik a fő csapásirányaim. Egy coachnak legyen saját coacha, nekem van, nem is akármilyen! -Egy következő bejegyzésben be fogom őt mutatni nektek. - Olyan káosz volt/van körülöttem, hogy a negyedik coaching alkalommal  tudtam átlátni az egészet és megrázva a káoszfát, megnézni, hogy a sok sallangból mi marad a fán. Mi az a gyümölcs, ami annyira erős, hogy a fán szeretne maradni. Maradt a coching, hiszen ezt akartam igazából. Maradtak a könyvek és az írás minden területe és témája. És maradt a fotózás, hiszen a vérem egy része. 

Mostantól tudatosan megszerkesztve fognak a tartalmak a norapicture oldalra kerülni, és persze  a blogomban az írások is. Heti két nap a fotózás lesz a téma, képekben és írásban. Heti kétszer a Coaching és minden, ami hozzá tartozik. Heti kétszer a könyveimről fogok mesélni vagy részleteket, fotókat mutatni belőlük. Tervem szerint a vasárnap a beszélgetésé lesz. 

Jön a tervezésem, aztán a tartalmak :) 

Lenne ötleted a számomra, vagy kérdeznél? Csak bátran! :) 

nora.sm8@gmail.com 



NoraSm