Hányszor hallottad vagy olvastad az elmúlt már nem is hetekben, hanem sokkal inkább hónapokban, hogy 2020 a változások éve? Biztos, hogy már annyiszor, hogy a könyöködön jön ki.
Nem baj, ha már unod, egyszer majd csak elégszer fogod hallani ahhoz, hogy tényleg meg is halld! Előbb vagy utóbb szinte mindenkinél el fog jönni az a pont, amikor megáll egy pillanatra, mert kimerevítették nála a képet, ugyanis megérkezett fejben és lélekben is, az, hogy egy brutálisan durva változás kellős közepén vagyunk. Visszaút már nincs, és leesik, tudatosul az is, hogy soha többé nem lesz már a világunk ugyanolyan, de még csak hasonló sem, mint mondjuk fél évvel ezelőtt.
Minden ember a maga életére nézve és a maga szintjén olyan drasztikus változásokat él meg, ami kinyitja az alvó szemeket és felébredtek végre.
2017 tavaszán írtam meg a 3. könyvemet, aminek a címe, VÁLTOZÁS
Pontosan három évvel ezelőtt leírtam, hogy már benne vagyunk egy változási folyamatban és lesz akire nehéz időszak vár, és lesznek, akik jó értelemben nagyon jól járnak, mert figyelnek és látják a körülöttünk zajló dolgokat.
Próbáld meg úgy elképzelni, mintha megállnál egy hatalmas színházi függöny előtt, és hirtelen széthúzod, de csak annyira, hogy a fejed beférjen, és nézed a filmet a függöny mögött. Látod a saját életedet, azt amit minden nap élsz, látod mindenki más életét is, tényleg mintha egy filmet néznél. Aztán hirtelen húzd vissza a függönyt. Ott állsz egyedül, és kicsit sokkot kapsz. Pörög az élet gyors filmje, melyből egy pillanat alatt ki is lépsz. Fura érzés, ugye? Vagyunk jó páran, akik évek óta így látjuk a világot. Néha belenézünk, sőt, bele is lépünk és megy a saját szerepünk is, de ha úgy adódik, mert mondjuk már sok a nyüzsgésből, akkor mi tudunk egyet hátra lépni, és kívülállóként tudunk rátekinteni mindarra, amit megélünk, ami történik velünk.
A mostani vírushelyzet pontosan ezt mutatja meg nekünk többek között
Eddig úgy éltük a napjainkat, hogy a higiéniát még szinte hírből sem ismertük. Nem igaz, nem így van, de ha összehasonlítod azzal, hogy lassan a fertőtlenítőt meg is esszük, hogy maszkot meg kesztyűt hordunk, hogy nem fogjuk meg az üzletek és gyógyszertárak ajtaját, hanem lábbal nyitjuk és zárjuk. Ha azt nézed, hogy nem mersz hozzáérni egy bevásárlókosárhoz vagy kocsihoz, mert látod lelki szemeid előtt a vírusokat rohangálni. Ha onnan nézed, hogy hetek óta nem bandázunk, már aki nem… hetek óta nem találkozunk senkivel, maximum idegenekkel a boltban. Ha azt nézed, hogy kikerüljük egymást a boltban, már aki… akkor ez önmagában egy brutális és drasztikus változás. Eddig egymás nyakán lógtak az emberek a boltok pénztárainál. Semmilyen tiszteletet nem kapunk a mögöttünk állótól, mert még azt is megnézi mennyit fizetünk és mivel, arról nem beszélve, hogy beleliheg a nyakamba és belemászik az aurámba. Most minden pénztárnál ott vannak felragasztva a jelzések, hogy eddig és nem tovább.
Tele vagyunk változással és változtatással, új szabályokkal, ami nekem például tetszik, mert megtanít távolságot tartani végre.
Konkrétan arra vagyunk kényszerítve, hagy magunkkal legyünk, és nem egy 4 napos húsvétra, hanem hetek óta és még ki tudja, hogy meddig.
Eltávolodtunk másoktól fizikailag és közel kerültünk önmagunkhoz, végre! Erre igyekszem ösztönözni az olvasóimat közel 10 éve. Mert ezt meg lehet tenni kényszerítő korlátozások nélkül is, önszántunkból. De mégsem akarta ezt tenni a többség. Íme kérem, kaptatok akkor drasztikus ébresztőt.
Az emberek többsége sajnos az elmúlt pár száz évben arra lett nevelve, hogy kifelé éljen. Mások igényei és elvárásai szerint. Különböző nyomásoknak megfelelően. Azt pedig ez idő alatt elfelejtette mindenki, hogy nem ez a fontos. Csak az a fontos, hogy az én váram határain belül mi van. Már természetes dolog lett, hogy mindenki mások életét éli, és osztja az „okos” tanácsait, ami szart sem ér, csak rombol vele. Megszoktuk, hogy nem önmagunktól kérdezzük meg egy adott helyzetben, hogy mit tegyek, hogy lépjek, hogy döntsek? Hanem a haveroktól, szülőktől, és mindenektől kérdezünk, csak ez nem vezet sehova. Most mindenki egyedül van képletesen önmagával. Ok, ott az internet, és a korlátlan telefonálás lehetősége, most is dönthet helyettem Micike, de ennyi csacsogást nem bír el a hálózat. Tehát valahol kénytelen most sok ember egyedül lenni a gondolataival. Alapból sokkal csendesebb minden. Vagyis az alap rezgés, ami körülvesz minket, alacsonyabb, lassabb. A sok túlpörgött embert lelassította ez a kis apró vírus, és mindenkinek rengeteg dolgot fog megtanítani, újragondolni, átgondolni, megtanít spórolni, már akit.. megtanít figyelni és hallgatni, ha akarod, ha nem!
Lesznek akik kényszerből fognak most változtatni, és amint elvonultak a viharfelhők, ugyanolyan pazarló és fölényes lesz, mint amilyen korbábban volt. És lesznek, akik a vihar elvonulta után is megtartják az új szokásaikat, és viszik magukkal az új életükbe! Lesz, aki továbbra is sütni fogja a kenyeret és mivel volt ideje kísérletezni, már a sütiket is ügyesen készíti, és megszerette a főzést. Lesz, aki minden nap sétálni fog eztán is egy húsz percet, lesz, aki rátalál a bútorok restaurálására, a kertészkedésre, a biciklizésre, a futásra, és még sorolhatnánk. Lesznek sokan, akik viszik magukkal az elmúlt hetek tapasztalatait és valóban több és tartalmasabb időt fognak egymással tölteni. Lesz olyan szülő, aki rá fog kapni a tanulásra a gyereke mellett. Lesz olyan szülő, aki kitalálja a kiscsoportos tanítást? Micsoda zseniális ötleteket adhat nekünk ez a változás, csak észre kell venni.
Eddig annyira egymás seggében voltunk, hogy ez fel sem tűnt nekünk. Mondjuk, nekem igen… Pont a VÁLTOZÁS című könyvem kezdődik úgy, hogy egy bolti pénztáros jelenetet írok le, részletesen, ahogy egy idős hölgy pofátlanul beállt a nyakamba, és amikor jeleztem neki, hogy legyen kedves tartson nagyobb távolságot tőlem, halálosan végigsértődött. Az van, hogy rohadtul nem tartottuk tiszteletben egymás köreit. Most viszont meg kell tanulnia mindenkinek, hogy úgy is lehet sorba állni, ha hagyok több, mint egy métert az előttem és utánam lévővel. Szerintem ezt alapból így illene. Majd akit akarok, közel fogom engedni magamhoz.
Ebben a nagy elzárásban én igazából nagyon jól érzem magam, mert van terem, és kapok rendesen levegőt. Már most előre azon röhögök, hogy amikor majd feloldanak minden korlátozást, mi lesz az emberekkel… ugyanis sokak számára természetessé és kényelmessé fog válni a távolságtartás, és amikor majd újra lehet birka módjára tolongani, rengeteg ember fogja érezni, hogy túl közel jött hozzá valaki idegen. Sokkal jobban fogjátok majd érezni a különbséget ember és ember között. Sokkal hamarabb meg fogjátok érezni ha valaki nem jó ember, vagy rossz szándékkal közeledik. Ugyanis ebben az elzárásban visszatalálsz önmagadhoz és sokkal érzékenyebb leszel, MINDENRE, ami körülötted történik.
Most van óriási lehetőség arra, hogy a belső hangotokat megismerjétek, meghalljátok és a legjobb beszélgetőpartnert megtaláljátok, ÖNMAGATOKBAN.
Amikor majd először ölelgethetjük meg egymást, mennyire intenzív érzés lesz, alig várom!
A VÁLTOZÁS sosem félelmetes, holott annak tűnik...
A VÁLTOZÁS előre visz, hozzád tesz, erősebb, bátrabb , keményebb leszel. A VÁLTOZÁS mindig jó dolgokat hoz magával, akkor is, ha nem így látszik.
NoraSmith
Az alábbi linken tudsz olvasni a VÁLTOZÁS című könyvemről:VÁLTOZÁS bevezető
Itt pedig egy rádióbeszélgetést tudsz meghallgatni velem a könyvről a SLÁGER Fm-ben, Fehér Mariannal:https://www.youtube.com/watch?v=yS7acpTY2rs&t=26s&fbclid=IwAR3WE6etODIC1teuSTCKcJ4XRygQNMq9d0urALbhyQWkOA1tznzlrkbcZUs
Ennyi információ alapján érdekesnek találod a könyvemet? Ha szeretnéd elolvasni ingyen az 1. fejezetet, írj nekem a nora.sm8@gmail.com címre, és máris küldöm neked PDF-ban, szintén fotókkal illusztrálva.
VÁLTOZÁS című könyvemet, PDF-ben, saját fotókkal illusztrálva most AKCIÓS áron tudod megrendelni a nora.sm8@gmail.com-on. A könyv eredeti ára, 2500 Ft, most pedig 1.300.- Ft-ért tudod beszerezni a saját példányodat! :)
WEBOLDALAM: https://hogyanlettemnora.com
FACEBOOK: https://www.facebook.com/norapictures/
