Esküvői gépszíj

Csúnyán hangzik tudom, pedig nem az. Esküvő és esküvő között óriási különbségek vannak. Kicsi, nagy, házasságkötő termes, templomi, sziklaszéli, patakparti, Balatonos, tengeres, erdős, és még sorolhatnám a végtelenségig. Hála az égnek,  ma már valóban  határ a csillagos ég, ha esküvőről van szó. Vannak jobban, és kevésbé jobban sikerült esküvők, sajnos ezt az eseményt nem nagyon lehet ismételni, ha valami nem úgy sikerült, ahogy terveztük, ezért talán jó ötlet lehet az, hogy tervezz egy vázat a napnak, a többit pedig bízd az életre. A túlságosan megtervezett esküvőket általában nagy "meglepetések" érik, és ha görcsösen ragaszkodsz az elképzelésedhez, nem alkalmazkodsz a helyzethez, akkor akár keserű is lehet a méz, holott pont az édes méz állapota a cél.

Megfigyelted már, hogy egy esküvőn a vendégek is átkerülnek egy teljesen más lelkiállapotba? Elfelejtik a napi gondjaikat, a szorongásaik is otthon maradtak, és így a házasság szertartása olyan érzelmeket hoz ki belőlük, amiknek a létezéséről lehet, hogy nem is tudtak eddig. Van  olyan típusú ember, aki szeret esküvőre járni, mert ott  mindenki happy, és szerelmes. Feltölti az emberek lelkét egy esküvő jó időre, mert újra hisznek a szeretet, szerelem, őszinteség, bizalom, és a család erejében. 

Azok a vendégek, akik már házasok, felelevenítik a saját esküvőjüket, akik még a nagy nap előtt állnak, átérzik, hogy mi vár majd rájuk is, amikor eljön az ő esküvőjük. Fiatalok, idősebbek, gyerekek, nők, férfiak, rokonok, tanuk, koszorús lányok, ceremónia mester, barátok, haverok, mindenki másképp éli meg ezt a napot, de valahol mégis ugyanúgy. 

A házasság szentsége, és szépsége mindenkit magával ragad, még az érzéketlennek tűnő embert is. Ilyenkor el szoktam gondolkodni, hogy ha egy esküvő ekkora feltöltődést, erőt, és hitet képes adni nekünk, akkor miért nem csináljuk ezt gyakrabban? És akkor ez most így hülyeség, mert ez különleges, egyszeri alkalom. Akkor viszont miért nem teszünk arról, hogy a mindennapokba belecsempésszünk egy kis romantikát. Lelki értelemben becsukni magunk mögött az otthonunk ajtaját, és olyan élményekkel gazdagítani egymást, ami mélyíti és erősíti a köteléket, legyen az házasság vagy párkapcsolat. 

Sokan elfelejtik, hogy egy kapcsolat csak akkor működik jól hosszútávon, ha minden nap teszünk érte. Elcsépelten hangzik, de ettől még így van. Nem a házassággal lesz vége valaminek, hanem azzal kezdődik.

Én kimondottan szeretem az esküvői gépszíjat, mert ahogy korábbi írásomban említettem, teljesen mindegy, hogy vendég, vagy fotósként veszek részt egy esküvőn, igen is elkap a gépszíj, de nekem szerencsém van, mert a fényképezőgépem mögé bújva nem sok látszik abból, ha folynak a könnyeim :)

További szép napot Neked! Üdv, Kovács Nóra 

Itt tudsz írni nekem: nora.sm8@gmail.com

Csatlakozz hozzám a FaceBookon: www.facebook.com/norapictures

Itt pedig a zárt csoportomat találod, ahol kimondottan az esküvő témakörét járjuk körbe, együtt! :) 

https://www.facebook.com/groups/347419327557453

Esküvős feeling vol.01

Az elmúlt egy hónapban három esküvőt fotóztam, és mivel a jó fotós egyik fontos jellemzője az empátia, percek alatt kell alkalmazkodnom a helyhez, környezethez, a menyasszonyhoz és a vőlegényhez. Ehhez a témához rutin kell, sok esküvőn kell részt venni vendégként is, hogy rálátásod legyen, és minden pillanatban ott legyél, ahol és amikor kell. Nehéz munka, mert 10-12 órán át figyelnem kell magam körül mindent és mindenkit. Az esküvő fotózása egyszeri és megismételhetetlen, tehát nem lehet hibázni.

Általában ragaszkodom ahhoz, hogy ne a szertartás előtt tíz perccel essek be, hanem minél több időt töltsek, elsősorban az arával - hiszen leginkább róla szól a nap - és mire a ceremónia elkezdődik mi már teljesen egy hullámhosszon vagyunk. Elkísérem őt a sminkeshez, fodrászhoz, látom őt, ahogy percről percre feszültebb, és izgatottabb lesz, és amikor az öltöztetésre kerül a sor, már szinte kézzel fogható a feszültség. Sokszor eszembe jut ilyenkor, hogy micsoda élményekről marad le a vőlegény, amiért a szokások szerint az esküvő napján csak a házasság kötő teremben vagy a templomban  láthatja aráját. És azon is morfondírozom, hogy a férfi szakaszt is érdemes lenne fotózni, mert az sem semmi! :)

Tehát a mostani hármas esküvőzés egy kicsit belülről

Az első  fotózás kicsit rendhagyó volt, mert a házasság kötés napján nem tudtam volna ott lenni, így előrehozták a fotózást, amit a Városligetbe terveztünk.  Egy kedves barátnőm és férje ajándékozta a sorozatot az ifjú párnak, és így vegyes érzelmeim voltak, mert az arát és leendő férjét akkor láttam először, amikor megérkeztek a fotózásra. 

Nyílt az ajtó és amikor a menyasszony belépett a lakásba, karján a ruhájával, minden feszültségem elszállt. Egy nő nem akkor lesz szép menyasszony, ha nád szál vékony, hanem akkor, ha ő igazán menyasszonynak érzi magát, mert ez sugárzik róla. Tehát ebben az esetben egy kicsit molettebb hölgy lesz a főszereplő. Amíg a smink elkészült, és felöltötték ruhájukat a fiatalok, én készítettem néhány próba képet, és a gépem azt adta vissza, hogy megtörtént az egymásra hangolódás, irány a Városliget! :)

El kell árulnom, hogy az esküvős téma sok szempontból izgalmas. Részese lehetek egy párkapcsolat legbelesőbb érzelem világának, felelősséggel jár, kihívás a számomra, és hatalmas élmény. Ilyenkor egy picit nekem is férjhez kell mennem, ez az empátia része, ami elengedhetetlen, akkor is, ha soha többé nem látom őket! Éreznem kell mindazt, ami az arában és a vőlegényben lejátszódik, mert csak így tudom visszaadni őket a fotókon.

Tehát a Városligetben vagyunk szombat délután, egy kissé borongós, esőre álló, szeles időben. De minket egy cseppet sem zavart, hogy nem sütött hét ágra a Nap, mert a szerelem ereje mindent visz. Tulajdonképpen a fotózás arról szólt, hogy közel három órát sétáltunk, és amikor kiszúrtunk egy jó helyet vagy hátteret, akkor lőttünk jó párat. Vittünk bele mókát bőven, hogy sok év múlva is élmény legyen visszanézni a képeket. Megkértem a kukorica árust, hogy had álljon be a pult mögé a pár néhány fotó erejéig, a tulajdonos pedig már pattant is ki, és nagy mosollyal nézte, ahogy díszletnek használjuk a standját.

Tehát még kreatívnak is kell lennem, de ez meg jön belőlem természetesen, tehát nem feladat. Mire a séta végére értünk az ara már élvezte, hogy a sok turista őket nézi, és a legtöbben odaléptek hozzájuk gratulálni. Zárásként egy tollaslabdázó párt kértünk meg, hogy adják kölcsön az ütőket két percre. Hatalmas móka lett, ahogy a menyasszony és a vőlegény tollasozik :)

Teljesen mindegy, hogy az esküvőd napján vagy előtte készülnek a hivatalos esküvői fotók, szánj rá időt! Sok év múlva ezek a képek fogják neked visszahozni az aznap átélt érzéseket. Sokan spórolnak a jeles nap dokumentálásával, és később rájönnek, hogy NAGY! hiba volt.

Folyt köv....

További szép napot Neked! Üdv, Kovács Nóra 

Itt tudsz írni nekem: nora.sm8@gmail.com

Csatlakozz hozzám a FaceBookon: www.facebook.com/norapictures

Itt pedig a zárt csoportomat találod, ahol kimondottan az esküvő témakörét járjuk körbe, együtt! :) 

https://www.facebook.com/groups/347419327557453