Mi az elmúlt évek leggyakoribb szállóigéje? Engedd el!

Van egy nagyon kedves barátom, ő kezdte el mondogatni nagyjából 3 évvel ezelőtt, munka közben. Hülye a vendég, engedd el! Paraszt a vendég? Engedd el! Lekezelő a vendég? Engedd el, és még sorolhatnám....

Pofátlan velem szemben valaki vezetés közben, sőt, ha én nem figyeltem volna ő helyette, simán baleset lehetett volna, de én ezt csak úgy engedjem el. Kellemetlen helyzetbe hoz valaki, engedjem el. Visszaéltek a bizalmammal, segítségemmel, lehetőségeimmel, de én engedjem el. Veled meg szemét volt a főnököd vagy az ügyfeled, hát te is engedd el! 

Van egy kérdésem...

ha mindent elengedünk, miért csodálkozunk, hogy  lassan egy igazi seggfej országban élünk, és csak úgy elengedjük, ha szemétül bánnak velünk, bántanak, megaláznak, kihasználnak, nem sorolom tovább. 

Ne szólj rá mások gyerekére, ha seggfejül viselkedik, mert az nem a te dolgod! 

Oda akarok kilyukadni, hogy az utóbbi években leszarom tablettán él szinte mindenki, és közben süllyedünk le a posványba. Ott tartunk, hogy az alapvető tiszteletet sem kapjuk meg másoktól, míg ők simán elvárják tőlünk. De ugye ezt is engedjük el! 

Azaz ne konfrontálódjunk! Ne adjunk hangot annak, ha valaki paraszt. Hagyjuk csak rá, és mivel nem szóltunk rá, ő elkönyveli, hogy ez így jól is van, azaz legközelebb még parasztabb lesz. 

Miért is nem nyitjuk ki a szánkat? Miért nem jelezzük, hogy ácsi, aztán nem tovább?!! Miért nem húzunk határokat?! Miért nincsenek elvárásaink másokkal szemben? Miért kussolunk? Miért hagyjuk egy senkiházinak, hogy bábuként rángasson? Ha soha nem jelezzük mások felé, hogy átléptek egy határt, miért csodálkozunk, hogy seggfej ország lettünk? 

NoraSm

https://www.facebook.com/norapictures

Mához egy hétre érkezik, újra (2021.07.31) .... immáron a 196. Anna-Bál Balatonfüreden

 

Mához egy hétre érkezik, újra (2021.07.31) .... immáron a 196. Anna-Bál Balatonfüreden 

Eszedbe jutott már valaha, hogy szívesen elmennél egy Anna-bálra? Szép ruhát felvenni, pazar vacsorát fogyasztani, táncolni hajnalig egy pompás környezetben a nyár kellős közepén? 

Amikor kislány voltam, apám többször megígérte, hogy egyszer elvisz az Anna-bálba, de mire felnőttem ez az esemény engem valahogy nem vonzott. Majd évekkel később, pincérként megismertük egymást az épülettel, és immár több, mint 7 éve rendszeresen itt dolgozom beugrós pincérként. Volt szerencsém végignézni az elmúlt évek alatt jó néhány Anna-bált, és mindig fájó szívvel tettem le a fényképezőgépemet délután kettőkor, amikor a műszakom megkezdődött. Lopva lőttem néhány fotót, és fájt a szívem, hogy lemaradok a legjobb pillanatokról. 

Többször írtam már arról, hogy libabőrös leszek, amikor egy nagyobb rendezvény alkalmával bemegyek az Anna Grand Hotel konyhájába. Nekem az a hely, a szentély. Láttam már belülről az eseményt sokszor, így az én Anna-bálom már megtörtént.  Az idén, pont egy hét múlva, életemben először nem veszek fel pincér ruhát, hanem fotózni fogok egészen estig, mégpedig úgy, hogy folyamatosan tudósítom az eseményeket fotókkal és videókkal. 

Szeretném megmutatni neked, hogy mi van a színfalak mögött, hogy lásd mekkora meló van amögött, hogy 500 vendég egyszerre jól érezze magát. Megmutatom az alaphelyzetet, ahogy az Anna Grand kinéz, aztán megmutatom azt, ahogy szép lassan néhány nap leforgása alatt egy csoda hellyé változik, óriási szervezés és munka árán, egyetlen estére. 

Megmutatom, hogy mennyi szakács szükséges az 500 fős vacsora elkészítéséhez és logisztikájához. Megmutatom, mennyit dolgozik egy pincér azon az estén. Megmutatom a díszletet, a hátteret, és a kulisszák mögé is bemegyünk. 

Szeretnéd otthonról, vagy nyaralás közben a telefonodon végigkísérni a 196. Anna-bált? Nincs más dolgod, mint figyelni a Facebook oldalamat:   https://www.facebook.com/norapictures    én pedig jövök folyamatosan a friss tartalmakkal.. .) 

NoraSm

Hogyan reagálsz az ismerőseid Facebook tartalmaira?

 

Nem gondoltam, hogy ez egy olyan téma, ami tisztázásra szorul, ám úgy tűnik, hogy szükséges 

Nagyjából 10-15 évvel ezelőtt, amikor heti rendszerességgel találkoztam a fiú barátaimmal, megpusziltuk és megöleltük egymást. Sőt, bármikor spontán megöleltük egymást, mégse értette félre senki. Két ember közötti szeretet kifejezése bármikor természetes dolog volt. 

Eltelt bő 10 év, és ott tartunk, hogy egy lájkot meg kelljen magyarázni? 

Megkérdeztem a barátaimat, ki mit gondol erről? Kit zavar az, ha  a férje vagy pasija lájkol valamit egy nő ismerőse vagy nő barátja facebook vagy Insta oldalán? 

Eljutottunk a témában odáig, hogy az egyik barátnőm megkérdezte  a férjétől, hogy szokott-e nyilvánosan vagy történetben lájkolni vagy uram bocsá szívet küldeni? A férj válaszában minden benne van: 

Annak idején, amikor a Facebook-ot elkezdte használni, előfordult, hogy egy bejegyzésre szívet küldött. Ő a szívet vagy lájkot a posztra küldte, nem pedig az ismerősének. Tudsz még követni? Pörgeted a Facebook vagy Insta ( PLÁNE!) oldaladat, és meglátsz egy olyan bejegyzést, ami felkelti az érdeklődésedet, már nyomsz is rá egy szívet, mert annyira cuki az a kiskutya abban a videóban. És meg se nézted, hogy melyik ismerősöd posztrája reagáltál. 

A férj is így járt néhányszor, hogy a tartalomra reagált, de a posztot kitevő ismerőse félreértette, és volt, hogy kellemetlen megjegyzéseket kapott. Ugyanis félreértették őt, méghozzá csúnyán. Így a barátnőm férje leszokott arról, hogy reagáljon. Már nem teszi sem nyilvánosan, sem történetben, ahol ugye csak két ember látja a reakciókat. 

A magam részéről annyi szívecskét és lájkot szoktam kapni a történeteimre, tök mindegy mi a tartalmuk, ha ezeket én mind félreérteném, vagy túlgondolnám, már eret vágtam volna, hogy ugyan ki mit akarhat tőlem.... hát bakker, semmit! Eddig mindig úgy volt, ha valaki akart tőlem valamit, konkrétan el is mondta. Még, ha nagyon gyáva volt, akkor is tett néhány egyértelmű megjegyzést,.. 

Megalkotásra kerültek a hagulatjelek, mint lájk, szív, ölelés, sírás, röhögés, és nem értjük őket? Hála az égnek a mini közvélemény kutatásom eredménye az lett, hogy nincs ebben semmi rossz, és azért történik, hogy örömet szerezzünk annak, akinek küldjük nyilvánosan, vagy láthatatlanul. 

Fölösleges olyan dolgokat látni egy kép mögé, ami ott sincs.... 

NoraSm

https://www.facebook.com/norapictures