ÉletPark : akadályok leküzdése egyedül

Te mit csinálsz akkor, amikor eleged lesz?

Több mint 100-an segítettetek nekem egy kérdőív kitöltésével, amelyben azt kérdeztem, hogy mi van akkor, amikor eleged lesz?

Mi az az egy! szó, ami erről eszedbe jut? Nem fogod elhinni, toronymagasan nyert az, hogy F@aszom! Tudom, nem illik ilyen szavakat nyilvánosan blogbejegyzésben leírni, de ez van! Napokig gondolkodtam, hogy a szép magyar szavaink közül milyen szóval helyettesíthetném, a fenti nyertest, hogy ízlésesen tudjam ezt tálalni. Aztán rájöttem, hogy az már ferdítés, vagy hazugság lenne. Én kérdeztem, ti pedig őszintén válaszoltatok, tehát én sem írhatok más szót, csak ezt.

Miután egyszer leírtam az általatok kapott szót, most már helyettesíthetem valami könnyebben emészthetővel :) Legyen az, hogy tele van a hócipőd.

Akkor, mehetünk is bele a témába

Minden embernek időnként tele lesz a hócipője. A munkahelyén, az emberi kapcsolataiban, barátok, haverok, otthon a szüleivel, a pasijával, a csajával, a férjével, feleségével gyerekeivel, üzleti partnereivel, vagy a megrendelőivel, meg persze önmagával. A durva helyzet akkor van, ha szinte minden életterületen egyszerre csapnak össze a hullámok. Nálam pontosan ezt történt 2010-ben. Igen, 9 évvel ezelőtt. Az én esetemben az történt, hogy szedtem a sátorfámat, és meg se álltam egy szigetig, csak, hogy végre egyedül egyek sokáig, idegen közegben, idegen emberek között, ahol nincs előítélet, nem ismernek, tehát egy teljesen tiszta lappal tudtam indulni. Tudom, hogy vagyunk jó páran, akik elhúztuk a csíkot másik országba, aztán vagy maradtunk ott, vagy hazajöttünk. De erről később.

Most arról szeretnék írni, hogy akkor mi van, ha itthon vagy, a saját közegedben, és baromira eleged van. Kis részünk tette, vagy teszi meg azt, hogy elmegy, akár csak egy másik településre, vagy külföldre, de mindenképpen drasztikus váltást csinál. A többség viszont marad itt, és itt akarja megoldani a helyzeteit.

Két fajta elegem van állapotot különböztetek meg, az egyik az, amikor általánosan összecsapnak a hullámok felettünk, vagy rossz a szériánk, de nyilván maradunk. A másik állapot meg az, amikor annyira lesz elég, hogy el kell menned! Sokan fogalmazzák ezt úgy, hogy menekülés: Nem az! Azért, mert más közegre, más társadalomra, más elvárásokra vágysz, az nem menekülés. Menekülni az szokott, aki elkövetett valami bűncselekményt, és menni kell olyan országba, akivel nincs kiadatási egyezmény.

Én is megkaptam sok mindenkitől, hogy 2010-ben elmenekültem. Nem igaz. Évek óta terveztem, hogy Mallorcán szeretnék élni. Ez volt az a hely, ahol többször jártam, és úgy éreztem minden alkalommal, hogy otthon vagyok, és valami dolgom van a szigettel. Lett is. Ott írtam az első könyvemet. Mondhatom azt is, hogy Mallorca tett íróvá. De én azért költöztem oda, mert a nulláról új életet akartam kezdeni.

Vissza az itt honhoz. Nem tud és nem is akar mindenki költözni. Szeretne maradni a saját lakóhelyén, mert itt érzi magát jól és biztonságban. Maradunk, mert szeretünk itt élni. Maradunk, mert nekünk itt a jó. De mit tehetünk akkor, amikor full elegünk lesz mindenből, meg mindenkiből? Megteszünk minden tőlünk telhetőt minden életterületünkön, de falakba ütközünk, elutasítanak, felmondunk, nem úgy érkeznek a bevételeink, ahogy a kiadásaink generálódnak, kapunk néhány pofont a barátainktól. Azt hittük, hogy meghallgatnak minket, de közben az utcán sétáló embereket nézegetik, bármit csinálsz semmi nem jó.

Hogyan szoktad kihúzni magad ebből az állapotból?

Van néhány ötletem, hátha segíteni tudok vele. Nem vagyunk egyformák, nem működhet mindenkinek ugyanaz a módszer, vagy lehetőség. És ez benne a szép. Meg kell találnunk, hogy minket mi kapcsol ki. Mi tölt fel, mi okoz örömet, és ad pozitív töltetet, hogy egyszer csak megrázzuk magunkat, fülig húzódjon a szánk, és nekiinduljunk a dolgainak újra, egy teljesen más hozzáállással, más megközelítésből, más eszközökkel, más ötletekkel, és ami eddig sehogyan sem akart működni vagy haladni, az most szuperszonikusan tarol! Méghozzá hosszútávon.

Tehát, néhány ötlet…..

Írjál!

Sok embernek javasoltam már azt, amikor nagyon oda volt, hogy írd le! Írd ki magadból! Nem kell mindenkinek könyvet írnia, de nem tudhatod, hogy mi lesz belőle. 3 könyv megírása után biztosan állíthatom, hogy az egyik legjobb terápia. Magaddal vagy addig, amíg írsz, az csak a tiéd. Nincs kifogás, hogy nem tudok írni! Írni mindenki tud! Ha az embernek vannak gondolatai, márpedig vannak, akkor azt le is tudja írni. Próbáld ki egyszer, hogy leírod egy kínodat, de elejétől a végéig, annyira részletesen, amennyire lehet. Sírd el magad rajta, és csöpögjenek a könnyeid a papíron vagy a klaviatúrán. Igen, ez ilyen! Eszedbe se jusson közben, hogy mi van, ha ezt valaki elolvassa, és megtudja a legféltettebb titkaidat, ez most nem erről szól! Senki sem fogja látni, amit írtál, ha nem akarod, mert miután leírtál MINDENT! Nyomtasd ki ha géppel írtad, tehát legyen papír formában. Ha ez kész, három lehetőséged van, 1, égesd el (nyilván biztonságos helyen) 2, tedd bele egy zacskóba, és tedd a fagyasztóba. Ne röhögj! Működik!! Konkrétan lefagyasztod azt a helyzetet, amit leírtál. Néhány hétig tárold a jégen, majd vedd ki ,és égesd el! 3, tedd bele egy borítékba, és ha lehetőséged van rá, vidd el egy patakhoz vagy folyóhoz és engedd bele. Engedd el! Leírhatatlan az az érzés, amit ilyenkor átélünk. Mázsás súlyok esnek le rólunk és adunk helyet a szép dolgoknak. Ne aggódj, hogy a vízből valaki kihalássza, és elolvassa, Ha teszel a borítékba egy kis kődarabot, biztos hamar szétázik, és eltűnik. De azt is megteheted, hogy a csörgedező patak fölött összetéped, és beleszórod a vízbe. Találd ki a saját technikádat. És használd a fantáziádat! :)

Van jogosítványod és autód?

Vagy tudsz kérni valakitől kölcsön egy autót egy fél napra? Tök egyedül ülj be, és indulj el! Csak előtte tankolj! Nincs olyan ember, akinek jogsija lenne, hogy ne szeretné az autót. A kivételektől elnézést kérek!

Tehát, egyedül autózz egy fél napig olyan helyen ami a lehető legközelebb van a természethez. Ne feltétlenül Budapest belvárosában tekeregj, mert az nem fog megnyugtatni. Ehhez fák, redők és nyugodt útszakasz a legjobb. Néha áll meg, szállj ki és nézz körül. Keress egy vonzó fát és igen, ölelgesd. Kirándulj egyet, de egyedül!

Legyél egyedül időnként

Erre van a legnagyobb szükségünk, hogy időnként egyedül legyünk. Kapott is már címkét, „énidő”! Van erről egy videó anyagom, amiben részletesebben kifejtem ezt a témát. (hamarosan megmutatom.)

Amikor egyedül vagy, akkor van csend körülötted. Ahhoz hogy visszatalálj magadhoz, csendre van szükségünk. Nem fogsz rájönni a probléma gyökerére, a megoldásra meg pláne nem, ha állandóan zsivaj van körülötted. Önmagunkhoz akkor találunk vissza, ha lecsendesedünk. És a lecsendesedéshez valahova el kell indulnunk. Én Mallorcáig mentem 2010-ben, ma már csak Tihanyig autózom, ha szükségét érzem.

Nem kell világgá menni ahhoz, hogy csend legyen. Annyira szép országban élünk, hogy mindenünk megvan, ami a nyugalomhoz szükséges. Egy patak partja, egy folyó látványa, egy kicsi tavacska, egy vízesés, egy hegygerinc, egy erdő, egy mező, egy tisztás, egy birkacsorda, egy pad egy parkban, vagy a Balaton. Mindenki környezetében vannak szép helyek. Menj kirándulni! Nem kell 20 km-t menni, csak sétálj, egyedül! Valami biztosan történni fog. Találkozol idegen emberekkel, akikkel beszélgetsz egy jót, és elvonják a figyelmedet a kínjaidról. Meglátsz egy őzikét, ahogy átfut a tisztáson. A madarak csak neked énekelnek, és máris eltávolodtál a kínjaidtól. Mert, hogy ez a cél, hogy távolodj! Tereld el a figyelmedet, és szellőztesd ki a fejedet. Lehet, hogy nem akkor, hanem három nappal később, de történni fog valami pozitív, ami olyan gyorsan ránt ki a rossz lelkiállapotodból, hogy magadon fogsz mosolyogni.

A bónusz ötletem pedig az, hogy olvasd el a Hogyan lettem Nóra című könyvemet, mert kikapcsolódásnak és feltöltődésnek, valamint lélekápolásnak is tökéletes lesz!

Találd meg a saját módszeredet, hogy folyamatosan töltsd magad, ne csak akkor, amikor teljesen lemerültek az elemeid. Sokkal könnyebb karban tartani magunkat, mint három havonta valahogy felállni a padlóról! :)