Mi, mint fotósok 3. rész

Mi fotósok, akkor jövünk rá, hogy miben is rejlik a munkánk profizmusa, amikor kiesünk a megszokott rutinból, eltelik némi idő, majd újra a fotózás húrjai közé csapnánk, és kiderül, hogy inkább lettem amatőr, mint hogy profi lennék. 

Az utóbbi hónapokban nem fotóztam eseményt vagy rendezvényt, pláne nem olyat, ahol tudvalévő, hogy rengeteg ember lesz, és kevés a jó hely, ahonnan kényelmesen és zavartalanul tudok fotózni.  Egy kedves ismerősöm szólt néhány nappal korábban, hogy Május első napján, Jenson Button és Forma 1-es tudása Budapestre látogat, hogy a Bajcsy Zs. út és az Országház között száguldozzon, és pörgesse a motort.  Aki ismer, tudja, hogy Forma1 függő vagyok, a két nagy favoritom pedig, Button és Hamilton.  Tehát, ha cigány gyerekek potyognak az égből, én akkor is hallani akarom dübörögni, és az egekig pörögni a motor hangját, érezni akarom az égett gumi illatát, mert annak igenis illata van, ugyanis  ezek együttes élménye megszabadít a legmélyebb feszültségeimtől is. Feltölt energiával, és olyan  adrenalin löketet ad, mint kevés egyéb dolog.

Vártam már a napot, amikor kiélhetem szenvedélyem az autók iránt, de egyebet nem tettem, azaz nem néztem meg a részletes programot, helyszínt, műsort, és egyéb – mihez tartásként – szükséges infókat. Nem beszéltem a szervezőkkel, hogy fotós belépőt intézzek, vagy ha netán az nem sikerülne, megtudjam hol érdemes helyet találnom, és nem a rendezvény kezdetekor kéne megérkeznem, hanem mondjuk 2 órával korábban, és a Bajcsynak nem azon az oldalán kéne elindulnom némi rést keresni a pajzson, ahol szembe tűz a nap, mert így a legtöbb fotót ki fogja égetni a tűző nap, a bőrömről nem is beszélve, és az sem túl jó, ha a gép már annyira forró, hogy égeti a kezemet.  

Régen egy pillanat alatt felmértem a körülményeket, és biztosan az árnyékos oldalon indultam volna el, egyszerűen rutinból. Elővettem volna valamelyik fotós passomat, szépen a nyakamba akasztottam volna, és nagy mosollyal elindulok a tömegben.  Nagyon kutatni sem kellett ilyenkor hely után, mert az emberek maguktól ajánlották fel, hogy álljak eléjük,és fotózzak kedvemre, nagyon szívesen segítik a munkámat.  Meg kell mondjam, most ennek szikráját sem vettem észre, inkább kapaszkodtak a kordonba, féltve őrizvén a helyüket. Ez a kép viszont azt mondatja velem, hogy több hasonló élményre vágynak az emberek. 

Tehát nappal szemben, és végeláthatatlan embertömegben esélyét sem láttam, hogy normális képeket tudjak készíteni, de egy lépcsőház bejáratának lépcsőjéről a száguldó autók tetejét már láttam. Maradt a hangban kapott élmény, megjegyzem az sem volt kutya.  Néhány perccel később a kordon mellől, rám köszönt valaki, egy volt gimis osztálytársam, és azonnal  lett helyem egy egészen jól belátható részen. Na, ez meg a mázli! És az is mázli, hogy az a közel fél óra, amit a tűző napon töltöttem, pont a bemutató legjobb és legtartalmasabb része volt, majd Button harmadik futamát is végigfotóztam.  Megkaptam a látványt is a hangélmény mellé. Próbáld meg elképzelni, milyen hangos és gyors lehet egy Forma1-es versenyautó, ha hullik a vakolat a házak homlokzatáról, ahogy elsüvít mellettük.  Nem cseng a füled, hanem néhány másodpercig szinte semmit sem hallasz, miután elhúzott melletted. Olyan erő árad a motorból, ami felfoghatatlan.  

Volt szerencsém néhány évvel ezelőtt a REDBULL Forma-1-es eseményén részt venni Tihanyban, és ott pazar helyről fotózhattam,( pláne, hogy idejében elő is készítettem a munkámat)  mondhatni VIP helyről.  Egy nagyon kedves barátom volt az üzletvezetője a móló melletti étteremnek, és  a terasz tökéletes hely volt az esemény teljes megörökítésére.  

A fotózás olyan, mint egy zenésznek a hegedülés. Amikor nap mint nap gyakorol, jól játszik, de ha egy időre leteszi a hangszerét, nyekeregni fog, amikor újra játszana rajta. Igaz a mondás, az igazi fotós minden nap fotóz valamit! 

Kovács Anett Nóra 

Pussy Natural Energy Drink

Az elmúlt hetekben néhány hirdetésben már találkoztam a Pussy energia itallal, de a közelebbi ismertséget Győrben éltem át vele, hiszen a James Zabiela&Strictly! zenei rendezvény támogatója, a Pussy Drink Hungary volt.

Régebben oda voltam a Redbullért és a Bombáért is, elsősorban az ízük miatt, de mostanában hanyagolnom kellett a fogyasztásukat, mert rosszul lettem tőlük. Kéz remegést, émelygést és idegességet okoztak nálam. Ezek mellett egyre gyakrabban látom a tízen és huszonéveseket az utcán, kezükben valamelyik energia ital gyártó cég termékével, mintha valami divat lenne ezeket az italokat inni, ám a túlzott fogyasztásuk a szervezetükre nem hiszem, hogy jó hatással lenne.

Ahogy szerda éjjel megérkeztünk Győrbe az ex Cuba Librébe, a bejáratnál hosztesz lányok kínálták a Pussy energia italt, de én úgy mentem el mellettük, mintha ott sem lennének. Nem iszom energia italt, még kóstolásig sem.

A clubban több helyen találkoztam a cég promóciós anyagaival, amelyek a szememnek tetszettek, mert diszkrét és egyszerűen egyedi, de a kipróbálása még mindig nem vonzott. Ám ami késik az jön, ugyanis az este alatt megismerkedtem a Pussy Drink Hungary képviselőjével, és egy kellemes beszélgetés vége az lett, hogy a kezembe nyomott egy Pussy-t és megkért, hogy kóstoljam meg, és mondjak véleményt. Ezek után nem lett volna illendő, hogy visszautasítsam. Mire a dobozt kinyitottam és megcsapott az ital illata, már nagyjából képben voltam az összetétellel, és az is világossá vált, hogy elviekben ettől a nedűtől nem lehetek rosszul.

Tesztelés indul

Tehát az illatánál tartottam, ami nem a megszokott fruttié, hanem egy merőben új, gyümölcsös aroma. Egy felfokozott buli közepén önmagában frissítően hat. Majd az ízlelés következett, és ez ismét egy új élmény volt. Nagyrészt Dél–Olaszországból származó friss fehér szőlőléből, mexikói lime-léből és gyengéd ásványvízből áll. Mindezt a golgotavirág és licsivirág, valamint hat válogatott gyógynövény aromája tökéletesíti. Olyan az íze, mint egy gyümölcsléé, kellemes és vonzó. Iszogatása közben pedig megtudtam, hogy mik azok az összetevők, amelyek természtességüknél fogva az emberi szervezetre jótékony hatással vannak. Egy buliban elfogyasztott (akár nem kevés) alkoholtól tehermentesíti a májat , ugyanis a máriatövis háromféleképpen védi a májat. Stabilizálja és erősíti a májsejtmembránokat, hatékony antioxidáns, felgyorsítja a károsodott májszövetek regenerációját. A guarana alapvetően a koffein növényi formája. Dél-Amerikában honos gyógynövény. Az indiánok évszázadok óta fogyasztják. Javítja a testi és szellemi teljesítőképességet. Zsír lebontó hatású, növeli a zsírsavak energiává történő átalakítását. A szibériai ginszeng gyökere serkentőleg hat a központi idegrendszerre, a mellékvesekéregre és az ondóra. Segíti a szervezet alkalmazkodását a fizikai és lelki stresszel járó állapotokhoz. Immunrendszer-erősítő, és különösen a nyiroksejtekre valamint az alacsony vércukorszintre van kedvező hatással. A Smilax sasparilla stimulálja az összes anyagcsere-folyamatot, beleértve a mellékvese és az agyalapi mirigy ciklusát. Ezáltal befolyásolja az emberi test adrenalin szintjét. Jó hatása van izületi-, izom- reumatikus jellegű problémákra, valamint pikkelysömörre, ekcémára. Másképpen WuWeiZi az „öt érzékszerv” növénye. A gyümölcs és húsa édeskés-savanyú, a magja erős és keserű, leveleinek sós utóíze van - ezért hívják ötízűnek. Gyümölcse C és E vitaminban gazdag, a gyümölcsmag többek között sok telítetlen zsírsavat, aszkorbinsavat, flavonoidokat tartalmaz. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, javítja az agyi vérellátást, a koncentráló készséget, a szellemi teljesítőképességet, a periférikus véredények vérellátását és serkenti az anyagcserét a végtagokban. Fokozza a teherbíró képességet és jó közérzetet biztosít.

Mire végig olvastad a Pussy összetevőit és jótékony hatását, Te is rájöttél, hogy ezt az italt nem csak azért ihatod, hogy egy buli előtt vagy közben feltöltsön energiával, és jobban bírd az éjszakát. Ihatod reggel, délben, este, sportolás közben, hobbiból és elsősorban azért, hogy legyen „valaki” aki vigyáz az egészségedre!

NoraS

Forrás:http://www.pussydrink.hu/Home

Pussy bemutatja: James Zabiela@Strictly! Ex CubaLibre Győr 12.03.14.

Ezer éve nem írtam partybeszámolót, ám most úgy érzem, hogy van miről mesélni. Nagyjából hat éve szálltam ki a zenei életből és az éjszakából, mint fotós és partyoldal tulajdonos, a fél szememet mégis rajta hagytam a Dj szakmán, mert a zene iránti szerelmem még mindig lángol.

Néhány nappal a győri James Zabiela este előtt, Peti barátom (Slam Jr) felhívott és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem fotózni és persze jól érezni magam, mint a csapat régi fotósa? Őszintén szólva egy percig sem gondolkodtam a válaszon, nagy örömmel mondtam igent. Be kell vallanom, hogy Zabiela egyáltalán nem az én ízlésem, mert nekem túl hard és tört a zenei világa. Anno a Justmusic-ban párszor találkoztam James-el, és emberileg viszont a top ötbe tettem. Mindig mosolyog, és valami hihetetlen kedvesség és közvetlenség árad belőle. Hat éve még a kölyök kategóriába tartozott életkorát illetően, de zenei tehetsége már akkor minden hozzáértő számára egyértelmű volt, napjainkban pedig talán a legnagyobb tehetség. Akkor irány Győr, és adnék ennek a srácnak egy lehetőséget, hogy elvarázsoljon zeneileg is.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy betekintést nyerjenek a partyarcok egy este hátterébe, és mivel én ezen az oldalon is otthon vagyok, kicsit érdemes erről is mesélni, hogy lásd milyen egy buli belülről.

Már az indulás egy fellépésre sem egyszerű dolog, mert hiába beszéljük meg előre, hogy kiért mikor érkezik valaki a csapatból, biztosan közbe jön valami, és tuti csúszással indul az este. Ez ilyen, hozzá kell szokni. Tehát jócskán későn indultunk, amin én már részben jóízűen mosolygok, részben megteszek a magam részéről mindent, hogy legalább én ne okozzak még több késést, és a jelenlétem inkább megnyugtató legyen a fiúk számára, mert a feszültség ilyenkor már szinte tapintható köztük. Senki se gondolja, hogy sok év Dj-zéssel a háta mögött ezek a srácok úgy élik meg mondjuk ezt az estét, mintha a boltba mennének kenyeret venni. Izgulnak, feszültek és ilyenkor jól jön a humor, na és persze a felkészülés közben kiválogatott zenék hallgatása a kocsiban, útközben a fellépés felé.

Este nyolc óra helyett, nem sokkal fél tíz előtt indultunk Budapestről, de mire a városból kiértünk még majd egy órát bolyongtunk. lakáskulcs beadása, hogy DaveSlim kutyáira legyen aki vigyáz két napig, ha már Győrbe megyünk vigyünk el egy ismerős tesójának kaja csomagot és hasonlók. Amikor az autópályán haladva a „már csak” tankolni álljunk meg mondat elhangzott, visítottunk, hogy szinte minden sarkon meg kell állni valamiért.

Győrben az ex Cuba Librében ekkorra már a buli bőven tombolt. Corvyon kezdett kilenckor, majd tíztől Chris Drifter, tizenegytől pedig Goyes. Light Tomi , akivel én mentem, éjféltől kezdett és mi éppen fél tizenkettőkor zúztunk be Győrbe. Autó leparkol, kipakolás a kocsiból és rohanás befelé. A bejáratnál némi papírmunka és karszalagok átvétele, majd irány a Dj. pult!

Megérkeztünk!

Óriás örömök csapaton belül és a régi kedves ismerősökkel, barátokkal akikkel hetek, hónapok vagy akár évek óta nem találkoztunk. Ilyenkor úgy érzi az ember, mintha a sok idő ami azóta telt el, nem is létezne, mintha a múlt héten buliztunk volna együtt utoljára. Éjfélt ütött az óra, amikor Light bekúszott a Dj pultba, hogy átvegye a stafétét Goyes-től. Nem volt még telt ház, de ahhoz képest, hogy manapság éjjel egy óra előtt kevesen indulnak bulizni ( nem is értem! ) sokan voltak és forrósodott a hangulat is. Közben megérkezett a S! apukája, Zsazsa is, épp a reptérről szállította Győrbe az est fénypontját, aki még egy kicsit pihent utazása után és a fellépése előtt. Mire két óra magasságában Zabiela megérkezett a clubba, már tombolt a ház. Úgy fogadta őt a közönség, mintha egy boxmeccs világsztárja érkezne, libabőrös élmény. Rég láttam és éreztem ilyet.

Zabiela egy csoda figura, mert az ártatlan gyermeki mosolya mögött ott húzódik az ördög maga. Aki őt most látta és hallotta először óriási meglepetésben volt része, mert amíg berendezi magának a pultot olyan, mint egy megszeppent, félénk kisfiú, ám ahogy az első track-et felteszi előjön belőle az imént említett ördög, aki olyat robbant a zenéjével, hogy megőrül a közönség. Semmiféle fenntartás vagy skatulya nem volt már bennem irányába ekkor, egyszerűen kíváncsi voltam. Játssz nekünk James!

És megkaptuk!

A technikai részét nem az én tisztem értékelni, én csak a fülemmel értek a zenéhez. Quivver után az én zenei egemen új csillag született szerda éjjel, és őt úgy hívják, hogy James Zabiela. Féltem a túl sok effekttől, és semmi okom sem volt rá. Féltem zúzdától, és alaptalan volt ebbéli félelmem. Tökéletes és még annál is jobb szettet hallhattam és nézhettem végig úgy, hogy közben fogtam a fejem, hogy ez mi? Volt effect és caos is bőven, de olyan profizmussal, érzékkel, és érzésekkel, amire a legvadabb álmaimban sem számítottam. Mire ezt a beszámolót megírom, már rengeteg videó beszél helyettem. Hagyom is őket.

Tökéletes szervezés, támogató partner, rendezés, hangulat, társaság, kiszolgálás, és mindenek előtt, tökéletes zene.

Köszönöm az élményT!

NoraS

Hogyan legyek jó nő?

Létezik a Facebookon egy profil, ami a „hogyan legyek jó nő” címet viseli. Néhány napja csatlakoztam én is. Áttanulmányozva az oldalt szinte csak arc pakolásokat, hajfonatokat, fodrász ötleteket, és édes virágos fotókat találtam, de semmi egyebet arra nézve, hogy mégis hogyan legyen jó nő egy nő. Megosztottam velük a könyvem anyagát, amit nem hirdetésnek szántam, hanem végre egy kézzel fogható dolognak. Ha valaki igazán nő akar lenni, a könyvem olvasása közben rengeteg dologra rádöbbenhet önmagával és a világgal kapcsolatban is. Persze többen meg is kerestek a tagok közül, hogy végre valami, ami segíthet nekik abban, hogyan találhatják meg önmagukban az elbújt Nőt. Az oldal tulajdonosa ma úgy gondolta, hogy törli a bejegyzéseimet a kommentekkel együtt és utána írt egy „kedves” levelet, íme:

Szia Nóra!
Hogyan legyek jó nő? hozzászólt a hivatkozásodhoz.
Hogyan legyek jó nő? ezt írta: "Kedves Nóra! Igazán jó lenne ha egyszer legalább megkérdeznél mielőtt magadat hirdeted immáron 4. alkalommal. Köszi."

A válaszom:

Kedves Nóra, vagy Nóri?
Mivel olvashattam az oldalon, hogy könyvekkel kapcsolatban megosztható az információ, bátorkodtam ezt megtenni. Semmiképp sem magamat hirdettem, mert akkor kitettem volna egy olyan anyagot, amivel mint fotós hirdetem magam. A könyvem anyagát azért osztottam meg, mert a nőknek írtam, nőkről, pl, hogyan legyenek jó nők :) Én sajnos nem az arc pakolások receptjeit osztom meg, hanem könyvet írtam nekik :) Nagyon sajnálom, ha gondot okoztam! Amennyiben ez mégis úgy jött le a számodra, hogy használom az oldaladat, ( amit ma jeleztem is, hogy semmiképp sem szeretnék visszaélni vele) akkor mért nem jelezted felém azonnal? Nagyon szép hétvégét kívánok Neked és a többi JóNőnek! :)
Üdvözlettel, Nóra

Reakció a tulajdonostól:

Kedves Nóra! Eddig mindenki megkeresett mielőtt kitette volna valamilyen hirdetését, legyen az akármivel kapcsolatos, hiszen ez a szabály. Ha nem tették, töröltem amit kiraktak. Te kietted egyszer az interjúdat amit Veled készítettek a könyveddel kapcsolatban. Még lájkoltam is, mert habár nem kérdeztél meg róla, gondoltam végül is tökjó, hogy írtál egy könyvet belefér, minek is törölném? Aztán másnap kitetted megint. Arra sem szóltam semmit. Aztán a minap ismét felraktad, és ma megint posztoltad a könyved linkjét. Ezt már kicsit sok reklámnak ítéltem, anélkül, hogy egyáltalán beszéltünk volna róla... ezért töröltem. Engem személy szerint a tematika abszolút nem zavar, de ha én sem tartom be a saját szabályaimat, akkor ki? :) Sok sikert a könyvhöz, remélem sikeres lesz! Kellemes estét! Szeretettel:Nóra

Válaszom:

Kedves Nóra! Nem reklámra van szükségem hiszen a könyvem sikeres, különben kértem volna engedélyt a hirdetéshez függetlenül attól, hogy az oldaladon ez szabály-e vagy sem. Egyetlen dolog vezérelt, és ez pedig a segítség. Óriási siker Tőled, hogy ennyi nőt gyűjtöttél csokorba. Abban viszont talán egyet értünk, hogy egy nő nem a szép virágos fotóktól és a hajfonatoktól lesz igazi nő. A Nő belülről jön. Ezzel kapcsolatban pedig több tag keresett meg, hogy a lelki és gondolkodásbeli dolgokat nem találja meg ezen az oldalon. Nos, ebben segít az én könyvem, akár Neked is :) Szeretettel, Nóra

Megjegyzés:
Azt gondolom, 16.000 db nőt összehozni egy profilba valóban nagy teljesítmény, de itt egy büdös szó sem esik arról, hogy egy nő, aki nem érzi magát annak, és ezzel a problémával küzd akár évek óta, nem a kis pakolások, körömlakkok, szolárium és egyéb nyalánkságok fogják megoldani a problémáját. Vagy én látom rosszul?

Nóra könyve

Napok óta az első könyvem illatát érezhetem, és most kezdem felfogni az eddigi munkám valódiságát, melyet szeretnék Veled is megosztani. Ha a könyvem elolvasása Téged arra fog ösztönözni, hogy írj, hát nosza rajta, életed egyik legjobb döntése lesz! :)

NÓRA
A XXI.század Magyarországának zavaros útvesztőjében kísérhetjük figyelemmel egy fiatal lány nővé válását. Rengeteg öröm, csalódás, szeretet és álnokság örvénye fedi fel a mindennapok valóságát. Az éjszaka fényei, a csillogás, a másnap fájdalma megragad és nem enged. Egy igazi történet igazi emberekről. (Szennovitz Kornél)

Mért írtam ezt a könyvet? Azért, hogy ledobjak magamról minden mocskot, kísértést, szemetet, és lássam magamat végre. A káosztól nem hallottam a gondolatimat, és ezért voltam sokszor olyan labilisnak tűnő. Elegem volt ebből az érzésből. Tudom az eszemmel, hogy tök jó amit csinálok, jó úton haladok, csak nem érzem, és én bármit megadnék most azért, ha érezhetném is. Azért írtam a könyvet, hogy tanulj a hülye hibáimból, ismerj magadra a sztorijaim által, olvass "ingyen" okosságokat és bölcsességeket. Olvass olyat, amit eddig még senki, vagy csak kevesen mertek megfogalmazni. Kapjál ötleteket, nevess ki, de magadat is! Azért írtam, hogy lásd, egy végtelenül szélsőséges és szögletes emberben milyen harcok, vívódások és változások történtek sok év alatt, és végül csináltam magamból egy olyan nőt, akit nagyon szívesen látok viszont a tükörben. Hidd el, hogy sz@rból is lehet várat építeni, kezdj el álmodozni, és aztán váltsd is őket valósággá. Érezd át, hogy egy halom pofon után is mosolyogva kell felállni a földről, és amikor a legkilátástalanabb a helyzeted, tanulj meg önfeledten mosolyogni és menni tovább...

Azért írtam ezt a könyvet, hogy erőt adjak Neked a mindennapok árnyoldalainak és néha poklainak elviseléséhez, és hogy új utakat mutassak az álmok és célok megtalálásához, és aztán hitet a kitartásban, hogy végül megvalósítsd Önmagad. Egy hús-vér ember és nő vagyok, aki megosztja most veled életének néhol sötétebb, de inkább naposabb oldalait. Meríts erőt az én sikereimből, hogy Te még sikeresebb lehess! Ajánlom ezt a könyvet minden korosztály számára, mert ha csak egy olyan mondatot olvasol benne, amiben magadra ismersz, vagy új megvilágításba helyeztem számodra a dolgokat, amiken elgondolkozol, akkor már megérte megírnom életem eddigi történetét.

Tartalom:

Miért pont Mallorca? Mért költöztem el egyedül a világ végére? Miért olyan vonzó szigetlakónak lenni? Miért hagytam itt a felépített karrieremet? Milyen érzés egyedül lenni sok hónapon át, és mi indított el az írás útján? Mért van annyi szingli manapság? Mért jobb nekünk egyedül, mint egy rossz, ám létező kapcsolatban? Mért építünk magunk köré várakat, és miért nem bízunk meg a Férfikban, és miért ügyelünk rá olyan berögződött reflex-el, hogy ne engedjünk magunkhoz igazán közel SENKIT? Miről szól egy fotós munkája? Milyen kulisszatitkai vannak a Dj világnak? Szépség és csillogás, hit és kudarc, nagy barátságok, és érdekes sztorik. Ebben az életrajzi könyvben sok érdekes, és elgondolkodtató témát dolgoztam fel.

A könyv megrendelhető: norakonyv@gmail.com-on.

Álláskeresés „felsőfokon” 1. rész

Miután befejeztem a könyvemet, leadtam a kiadómnak, és egyértelmű lett, hogy nem megyek vissza Mallorcára, legalábbis egy ideig, úgy gondoltam, hogy körülnézek a budapesti állás lehetőségek között, és keresek magamnak valami elfoglaltságot, és persze pénzt.

Készítettem egy pofás, ám teljesen őszinte és valós önéletrajzot, és elkezdtem böngészni a netet. Első körben a bőség zavarával küzdöttem. Több ezer állásajánlatot találtam, és rögtön felhorkantam. Nem értem az ismerőseimet és barátaimat, hogy akár több diplomával a zsebükben miért nem találtak hónapokig munkát, és aztán miért vállaltak el pl. egy recepciós állást, amikor az Internet tele van jobbnál jobb ajánlatokkal. Aki valóban munkát akar találni magának, annak semmi gondja se lehet, mert csak válogatni kell.


Mivel diplomám még nincsen, az egyel „kisebb” kategóriák között szemezgettem. Van néhány bizonyítványom, papírom, oklevelem, és tanfolyamom, meg jó pár éves szakmai tapasztalatom, tehát egy percig sem aggódtam. Amikor három éve Budapestre költöztem, és még azt sem döntöttem el, hogy itt horgonyzok le, vagy csak hosszabb pihenőt töltök itt, öt perc alatt lett munkám . Akkor futottam bele az ingatlanozásba. Az önéletrajzom alapján azonnal felvettek, pedig a tanulmányaim igen csak hiányosak voltak még. Kaptam a cégtől egy kéthetes alapképzést, és máris munkába állhattam.

Mivel mostanra a papírjaim száma jócskán növekedett, szakmai tapasztalatom is bőven van több területen is, úgy éreztem, hogy secc perc alatt szerzek magamnak egy állati jó melót.

Rendezvényszervezés, értékesítés, fotózás, cikkírás, ingatlanértékesítés, vendéglátás, idegenforgalom. Átböngésztem ezeket a területeket ,és jó néhány állásajánlatot találtam is. Első körben nagyjából húsz helyre küldtem el az önéletrajzomat, és vártam a visszajelzéseket. Pár napon belül több, mint tíz cégtől válaszoltak vagy felhívtak, hogy az önéletrajzom alapján várnak az állásinterjúra nagy szeretettel. Juhééjj! Megy ez! Döngettem a mellemet, hogy csak válogatnom kell majd a jobbnál jobb lehetőségek között. Az első hétre hat időpontom volt.


Az első egy belvárosi ingatlan iroda. Sok kedvem nem volt újra ingatlanozni, hiszen nem véletlenül hagytam abba két év után, de hátha itt jobbak a feltételek és a lehetőségek. A megbeszélés ugyan jól sikerült, és azonnal igent is mondhattam volna, de vegyes érzéseim voltak a céggel kapcsolatban, és mivel ez volt az első interjú, kértem egy hét türelmi időt, hogy a többi lehetőséget is felmérjem, aztán a hétvégén majd döntök. Megint hónapokig előre megfinanszírozni a telefon, hirdetés, bérlet és egyéb járulékok költségeit annyira nem vonzott, meg az sem, hogy felépítsek egy újabb adatbázist, és a jelenlegi gazdasági helyzetben nem a legjobb meló az ingatlanozás.

Hazaérve az interjúról ismét csörgött a telefonom , és pont az a cég hívott, akiktől nagyon vártam a visszajelzést, Amerikai-Magyar rendezvényszervező. Néhány perces csevegés, és a találkozó időpontjának megbeszélése után ordítva tettem le a telefont. ez aaaaz! Pont ilyet akartam! Alig vártam a találkozó délutánját.

Eljött a nap, és én úgy vártam a találkozót, mint a messiást. Odaértem a megbeszélt étterem parkolójába, megláttam a cég reklámtábláját, és rosszul lettem! Csak a jólneveltségem gátolt meg abban, hogy azzal a lendülettel kitolassak, és irány haza. AloeVera termékeket forgalmazó MLM cég, amit én ezer éve ismerek. Kész voltam, mint a lecke. Mi a büdös fenéért nem lehet ezt közölni? Mért kell ehhez álláshirdetést feladni, amit ráadásul pályázni kell? És egyáltalán hol van itt a rendezvényszervezés? Felhívtam anyámat, hogy nyugtasson meg mire ideér az ember akivel találkozóm van ,különben most azonnal elhúzok innen. Ebben a pillanatban meg is jött az Úr egy szép hatalmas autóval, így legyűrve az idegességemet és haragomat úgy döntöttem, ha már rászántam az időmet, végighallgatom az előadását.

Két órával később úgy jöttem el, hogy majdnem sikerült megvezeti engem is a nagy szavakkal és óriási lehetőséggel. Ebben a gazdasági helyzetben kevés az a vállalkozás, amit közel két kilóval el lehet kezdeni. És mennyi pénzt fogok keresni ezzel néhány hónap múlva. Azt mi? És ki a büdös fenének adsz el egy arctisztító csomagot közel negyven rongyért? Hagyjuk már ezt! Napokkal később is azon agyaltam, hogy a termékforgalmazást hogyan lehet rendezvényszervezéssel álcázni? Ha az MLM annyira jó dolog, akkor miért is nem lehet direktben közölni, hogy miről is van szó? Konkrétan átvertek.

Másnap a belvárosban volt egy marketing munkával kapcsolatos találkozóm, amiről szintén a helyszínen derült ki, hogy termékforgalmazós MLM, csak ez magyar tulajdonú cég, és többek között vágykeltő spray-t is lehet náluk venni, jó drágán. Őszintén szólva az előadás egyenlő volt a nullával, pedig itt is a milliós fizetésekkel dobálóztak. Akkor ezt a munkát se kérjük, köszönjük!

Közben hívott egy újabb cég kollégája, hogy nagyon tetszik nekik az önéletrajzom, és meghívott az igazgató Úr tájékoztatójára. Itt már keményebb voltam, és kértem, hogy minden lehetőt mondjon el a munkával kapcsolatban, mert kezd elegem lenni abból, hogy fölöslegesen költöm a pénzt a vonaljegyekre, és hallgatom a baromságokat sorra. A hölgy annyit elmondott, hogy utazásszervező cégről van szó, és a meglévő ügyfeleknek kell wellness hétvégéket ajánlani. Az időpontot ugyan megbeszéltük, de sejtettem, hogy ez miről szól. Gyorsan utána jártam a cégnek, és kiderült, hogy hideg hívással kell ügyfeleket toborozni wellness hétvégére, amit ugyan fillérekért dobnak az emberek után, de ugye be kell vállalni, hogy egy másfél órás előadást végighallgatnak a vendégek, és a vége az, hogy üdülési jogot tudnak le a torkukon százezrekért. Naná, hogy el se mentem a tájékoztatóra. Csináltam hideg hívást bőven, és bajom sincs vele, de én hazudni nem fogok senkinek, lehúzásban pedig nem vagyok partner. Nekem fontos a karmám! :)

Mi, mint fotósok... 2. rész

A másik kategória

tehát az, amikor ingyen dolgozom, és ráadásul én ajánlom fel ezt a lehetőséget. Vagyis én köszönöm meg, hogy adott témát, eseményt, rendezvényt fotózhatok egyáltalán. Ez az a kategória, amikor a saját szórakoztatásomra használom ki azt, hogy fotós vagyok. Ilyen pl. a Vámpírok Bálja színházi előadás, és az azt követő VIP parti, vagy az Operett színházban tartott év végi céges buli, ami előtt a Szépség és a szörnyeteget nézhetem meg. Ilyen mondjuk a DAKAR Hungary vagy ilyen lenne a Forma 1.

Van olyan is, amikor, mint sajtót hívnak meg egy-egy eseményre. Ilyenkor sem jár konkrét fizetség a munkámért, de nagy élmény a Diana ( The celebration) kiállítás nulladik napja, ahol csak a sajtó képviselteti magát, és ápolhatjuk vagy építhetjük a kapcsolatainkat a kollégákkal, és mire a nagyérdemű másnap bebocsájtást nyer a kiállításra, én már a beszámolómat is megírtam, és a fotókat kitettem a weboldalamra.

De térjünk vissza a szürke hétköznapokba, ahol a legtöbb esetben úgy bánnak velünk, mint a kivert kutyákkal, és a megbecsülés szikráját sem kapjuk meg. Ki gondolná, hogy egy koncert fotózása a legalja munka. Amikor az akkreditálásnál nyomatékkal jekzem, hogy a fellépő zenekart a színpad elől is fotózni akarom, a visszaigazolást meg is kapom, de amikor a helyszínen vagyok simán közlik az összes fotóssal, hogy oldjuk meg a közeli fotók készítését úgy, ahogy akarjuk, mert a kordon mögé biztosan nem engednek minket. Volt már olyan helyzet, hogy a jelenlévő 20-25 fotós megindult a biztonsági személyzet felé, és erős felháborodásunkat kifejezve, követeltük, hogy a munkánkat végezhessük. Nem azért jöttünk, hogy csápoljunk, nekünk ez a munkánk, ember! Az esetek többségében ilyenkor érdekes módon megváltozik a hozzáállás, és egy mímelt gyors telefon a szervezőség vezetőjének, és máris nyílik a kordon nekünk, persze szigorúan egy percre! Fotózz már egy zenekart, vagy énekest egy perc alatt úgy, hogy minden beállítás meglegyen. Tulajdonképpen esélytelen.

A kedvencem mégis az volt, amikor a Margit szigeten Adagio koncertet fotóztam egy svájci magazin számára, kaptam is helyet a nézőtér első sorában, tehát kényelmes és kellemes volt így dolgozni, de az egyik okos szervező a kezdés előtt rám szólt, hogy nehogy használjak ám vakut! Barom! Ha eccer profi fotós vagyok, akkor azt is tudom, hogy egy ilyen témát hogyan kell fotózni. Biztosan nem fogok beállni az énekesek arcába, és teli vakuval villogtatni. Persze ha a közönség a kis mini gépével vakuval fotózza őket, azt a kutya se veszi észre. A legtöbb esetben megtűrt személyek vagyunk, holott azt mindenki elfelejti, hogy a reklámot és a beszámolót mi csináljuk egy esemény vagy rendezvény számára.

Ha valaki odáig eljut, hogy egy lap vagy magazin számára dolgozzon, akkor a meló összes hátterével tisztában is van. Hol kell és hol nem kel állni ahhoz, hogy az eseményt ne zavard, de téged se zavarjon senki. Annyi tapasztalatod bőven van már, hogy a szemed sarkából tudod követni az eseményeket, és a legapróbb dolgokat is észreveszed, vagy úgy csinálsz mintha észre sem vennéd, na ehhez viszont empátia kell már, méghozzá nem kevés. Mi fotósok olyan dolgokat is látunk és észreveszünk, amit a nézők soha. A fotós munkája az egyik legintimebb és legnagyobb titoktartást igénylő foglalkozás. Mi nem az események kezdésekor érkezünk a helyszínre, hanem jóval korábban. Felmérjük a terepet megpróbálunk némi forgatókönyvet kiszedni a szervezőkből, van-e saját fotósa, vagy a mi anyagunkból szeretne-e kapni? Mit akar viszontlátni, és mennyi időn belül kéri az anyagot? Iszonyú meló ez agyban, pedig senki se gondolná. Rajtunk csak az látszik, hogy otthonosan mozgunk az adott helyen, és mosolyogva kattogtatunk, pedig a háttere kő kemény. A rendezvény vége előtt pedig időben távozunk hogy a tömeget elkerüljük, hiszen általában igyekeznünk kell a következő helyszínre...

Magazinnak dolgozni megint egy más tészta. Tud zsíros is lenni, de sajnos az estek többségében éhbért fizetnek. Adott egy személy, akiről a megbízóm megrendel egy sorozatot, ami mondjuk 15-20 kép, viszont a lapba maximum kettő kerül. Ez a meló mondjuk sokkal nyugisabb és érdekesebb is. Egyik alkalommal szólt a lapigazgató, hogy irány a veszprémi Petőfi Színház, és az igazgatóról kéne egy sorozat egy PR cikkhez. Megkaptam a titkárnő elérhetőségét, és innentől minden az én dolgom volt. Ez a fotózás volt életem egyik legmeghatározóbb munkája, hiszen a színház akkori igazgatója nem más volt, mint Bujtor István. Kész voltam, mint a lecke, mert gyerekkorom óta szerettem volna vele egyszer találkozni, és még fotózhatom is? Oda voltam meg vissza. Megbeszéltem az időpontot a titkárnővel, a pontosság nálam a legfontosabb, így már öt perccel korábban jeleztem, hogy megérkeztem. Olyan érzés volt erre a pár percre várni, mintha a csodával találkoznék. Remegett gyomrom, és össze kellett szednem magam, hogy természetes tudjak lenni, és úgy viselkedni, mintha egy hétköznapi emberrel találkoznék. Aztán szólt a titkárnő, hogy az igazgató úr vár. Nyílt az irodája ajtaja, és Ő jött elém nagy mosollyal és nyújtotta a kezét.

- Üdvözlöm Kisasszony! Bujtor István vagyok. Ön fog engem fotózni?

Bemutatkoztam, és próbáltam visszafogni magam, hogy ne lássa a remegő kezemet, ahogy nyújtom felé.

Kedvesen hellyel kínált, és átbeszéltük a fotózás részleteit, és máris nekiláttunk. Közben némi teendői akadtak, ami pont arra volt jó, hogy munka közben tudtam őt fotózni, így igazán természetes sorozat készülhetett. Végtelenül kedves volt, de kő kemény! Határozott, és olyan tekintélyt parancsoló a személyisége, amivel ritkán találkozom.

Amikor a fotók elkészültek, barátságosan kikísért, és még aznapra várta a fotókat emailen. Hazarohantam, letöltöttem, válogattam, retusáltam, és azonnal küldtem a titkárnőnek kis méretben őket, hogy ki tudja választani az igazgató úr, hogy melyik képet-képeket szeretné viszontlátni a cikkében. Nem telet el tíz perc és jött a válasz, meg az is, hogy Bujtor Úr kéri tőlem mindegyik kép eredetijét, mert nagyon tetszenek neki, és szeretné használni őket más anyagokhoz is. Azt gondolom az elismerés itt kezdődik.

Amikor két évvel ezelőtt a tesómmal Mallorcán nyaraltam, már tudtam, hogy Ő kórházban fekszik, és nagy harcot vív. Az anyukám nem mert felhívni nyaralás közben, hogy elmondja, a csatát sajnos nem nyerte meg, és elment. Viszont a hír mégis eljutott Mallorcára is, és napokig kész voltam tőle. Hát ez meg a dráma része. Azzal nyugtattam magam, hogy az álmom teljesült, és volt szerencsém találkozni VELE, és még fotózhattam is. Nagy becsben őrzöm azt a sorozatot.

Folyt köv ....