A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Isten. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Isten. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 24., vasárnap

Húsvét, vagy amit akartok...

Utána jártam az Interneten a húsvét történetének és történelmének, na nem azért, mert nem ismerem, hanem a megerősítés miatt. Emlékeim és tanulmányaim szerint Húsvétkor, nagypénteken, Jézus halálára, majd három nappal később, hétfőn, a feltámadására emlékezünk. Viszont, ahogy a karácsonyi cikkemben kifejtettem az eredeti üzenetet ott sem, és ha belegondolok, a Húsvéttal kapcsolatban sem érzékelem.



Azt viszont be kell vallanom, nem tudtam, hogy jön a hímes tojás ehhez a tavaszi ünnephez, holott logikus. A tojás a születést szimbolizálja, ahogy a tavasz is,és a Húsvét a tavasz első ünnepe, vagyis mára tavasz köszöntő ünneppé is vált. Majd jött a következő gondolatom, hogy jön a Húsvéthoz a locsolkodás? Mert ettől gyermekkorom óta viszolygok.

Tehát a locsolkodás,
"A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfüm féleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett piros tojást. (Azért locsolják a férfiak a nőket, hogy el ne hervadjanak. Bár úgy lenne...- szerk.) 

A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor."
Forrás: Wikipedia

Az okítás megtörtént, és kezdenek összeállni a kockák a fejemben, tehát most már tudom az összefüggéseket is. Remek!  Akkor most jönnek a kérdéseim, miért szól a Húsvét sok férfi számára a vendégjárásról, nagyon durván berúgásról, erőszakosságról, pofátlanságról, tapintatlanságról? A Húsvétról mindig az jutott az eszembe, hogy ez az a három nap, amikor házon kívüli programot kell csinálni. Ha az időjárás nem kedvez a kirándulásoknak, akkor pedig nemes egyszerűséggel kikapcsolom a lakás csengőjét. Finom ételeket főzünk és megnézünk egy halom jó filmet. Gyermekkoromban minden Húsvétra festettünk hímes tojásokat anyukámmal, szépen feldíszítettük a lakást barkával, és friss mezei virágokkal, és az asztal közepén ott díszlett egy aranyos kosárban a sok hímes tojás és csoki nyuszi. Mára a friss virágok, finom ételek megmaradtak  tradícióként, de egy jó kis családi hétvége a telken, sokkal értékesebb, mint, hogy a locsolókat várjam, és illedelmesen viseljem azt, amihez semmi kedvem.  Ha egy nőnek Húsvétkor éppen  kötőhártya gyulladása van - de ha nem lenne beteg, akkor is erős a történet - az önmagában is elég kellemetlen állapot. Majd megkéri a locsoló férfit, hogy a szódát legyen kedves mellőzni, viszont a férfi nagy vagányan, már csak azért is szembe spricceli szódával, és ahogy a szénsavas víz bekerül a gyulladt szembe, azt nem kívánom senkinek. Nem velem történt, de elég volt végignéznem, és ez nem gyerekek közötti móka volt, hanem komoly felnőtteké,  így nekem egy életre elment a kedvem a locsolástól. 


Gyerek koromban még divat volt a locsolkodás, mára viszont ez a hagyomány nagyon megkopott, csak az a kérdés, hogy azért kopott meg, mert mi nők nem élvezzük, és ezt már a férfiak is tudják, vagy csak én tartozom azok közé, akik nem szeretik, és a nők többsége igényelné, hogy egy nap alatt szinte az összes férfi ismerőse végiglátogassa, ő pedig egész nap a kedvükben járhasson? Lehet, hogy így van? Lehet, hogy csak én látom a dolog mögött azt, hogy egész évben szinte alig látott emberek, hirtelen előkerülnek Húsvétkor, és sorra érkeznek locsolkodni? Vagy úgy kellene értékelnem a gesztusukat, hogy egész évben nincs idejük találkozni velem, de ezen a napon mindenképpen szeretnék ezt bepótolni?  Ha valaki azért locsol meg, mert szívből jön, és persze természetesen, akkor én is szívesen veszem.  Az apukám pl. nagyon diszkrét és aranyos, pedig vízzel locsol, de ezek szerint vízzel is lehet ezt úgy tenni, hogy örüljek neki, és értékeljem a gesztusát.

Március 8.-n nézegettem az embereket Budapest belvárosában, nők, férfiak egyaránt, virágokkal a kezükben jöttek-mentek. Annyira jó látvány volt. Csak utána jött a kérdés bennem, ezt miért nem teszik a férfiak gyakrabban?  Egy tanulmány szerint a férfiak szinte csak akkor vesznek virágot a nőknek, ha születésnapjuk, névnapjuk van, vagy tettek valami rossz fát a tűzre, és vezekelni szeretnének. A nők többségének görcsbe rándul a gyomra, ha akkor kap virágot a párjától, amikor nincs semmi alkalom az ünneplésre. Olyan furcsa reflex ez. A kérdés az, hogy ki tehet erről a rossz beidegződésről? A férfiak, mert a nőknek sok a negatív tapasztalatuk, és ez a kép alakult ki, vagy  a nők a hibásak, mert túl sokat kombinálnak, és egy ártatlan, szívből jövő virág mögött is összeesküvés elméletet gyártanak? 

Azt gondolom, hogy egy gesztus mögötti üzenetet meg lehet fejteni, mert az érezhető, ha őszintén és szívből jön. Egy nagy csokor virág pillanatok alatt elhervad, ha kényszerből kaptuk, és egy szál mezei virág hosszú ideig szép és friss a vázában, ha őszintén kapjuk. A Húsvét lehet egy nagyon szép és meghitt ünnep, ha olyanná tesszük, és lehet kényszer, ha nem szeretjük. Én szeretem, mert mára kialakíthattam a saját ünnepemet. Minden csak nézőpont kérdése, és bízom benne, hogy az óvodákban, iskolákban tanítják még a tojás festést, és a gyerekek  otthon szebbnél szebb hímeseket készítenek, hogy a sok kedves locsoló fiút megkínálhassák egy szép alkotással. 

Kellemes húsvéti ünnepeket! 

NoraS






További szép napot Neked! Üdv, Kovács Nóra 
Itt tudsz írni nekem: norakonyv@gmail.com
Nézd meg az új BLOGOMAT: http://norasmith.empowernetwork.com
Csatlakozz hozzám a FaceBookon: www.facebook.com/norapictures

2012. december 15., szombat

Istenem!


Jó ideje figyelem a környezetemet és a világ változásait.  Tíz évvel ezelőtt, ha valaki számmisztikáról vagy látókról, meditációról beszélt, részben elítélték, részben kiröhögték. Amikor a felettes énről az Univerzum törvényeiről vagy Istenről kezdett valaki beszélni, nem volt népszerű, sőt ellenállásba ütközött lépten nyomon. Így azok az emberek, akik számára ezek a dolgok teljesen természetes velejárói az életnek, elhallgattak, és magukba fordulva tanulmányozták és alkalmazták a tanokat, törvényeket, tapasztalatokat. 

Eltelt néhány év, és lassan a két tábor még élesebben elkülönült egymástól. Lettek a hívők és a hitetlenek. A hívő nem feltétlenül azt jelenti, hogy a napi misét látogatja és a Bibliát szorongatja, hanem önmagában hisz. Az önismeret útján halad és szélesíti az ismereteit, tapasztal, amikből tanul és napról napra egyre bölcsebb lesz. Átlátja az élet összefüggéseit, és sokkal magabiztosabb, szeretet teljesebb az élete.  Hibázik ő is, és lesznek kudarcai is, de sokkal könnyebben éli meg őket. Azok pedig, akik sem önmagukban sem egy magasabb erőben nem hisznek, tele vannak kudarcokkal és fájdalommal. Hit nélkül nem lehet létezni,  mert ez az alapja mindennek.    

Az elmúlt két évben gombamód megszaporodtak a jósdák,  asztrológusok, médiumok, terapeuták, akik regressziós hipnózisban visszavisznek az előző életekbe, és ezzel pszichés problémákat, fóbiákat, negatív mintákat oldanak fel. Szép lassan a mindennapi életünk részévé váltak ezek a dolgok, annyira, hogy ma már céges autók felmatricázva hirdetik a holisztikus masszázst és a számmisztikát, olyan mint egy kozmetika autós hirdetése, és lassan olyanná válik, mint a fogmosás, napi rutinná.


Azt mondják, ha egy utas szállító repülőgép elkezd zuhanni, a legnagyobb ateistából is hívő válik a másodperc tört része alatt. Igaz ez egy olyan helyzetben is, bár nem ilyen erőteljesen, amikor napról napra erősebben érezzük a bőrünkön a gazdaság negatív változásait. Az emberek is változnak, lesz aki kifordul önmagából és nem bírja elviselni, hogy nem tud azon a színvonalon élni, mint korábban, pedig most sem él rosszul. Lesz, aki megérti a változás lényegét, és megpróbálja a legjobbat kihozni ebből az időszakból. Válság helyzet hozza ki belőlünk a legjobb formánkat, mert szemfülesnek, gyorsnak, kreatívnak kell lennünk, nevelődünk.  Megtanít minket örülni az apró dolgoknak,  és értékelni őket, mondjuk az áramnak, víznek, fűtésnek, és annak, hogy van mit ennünk. Lesz, aki megijed, és pánikba esik, ezzel pedig generálja maga számára a negatív dolgokat és történéseket, hiszen alacsonyabb rezgésszámon él. És lesznek olyanok, akik kicsit eltávolodva figyelik a változásokat és objektívebben látják az életet. Az ő számukra a mostani időszak kemény helyzeteket hoz, ám azt is tudják, hogy az eddig elvégzett munka, meghozza a gyümölcsét pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükség lesz rá. 

Ha egy helyzet ellen lázadunk, az jót nem hoz, mert ha szembemegyünk vele, egy halom pofon lesz az eredménye. Sokkal egyszerűbb, ha  elfogadjuk, és mivel az ellenállás megszűnik bennünk, könnyebben észre vesszük a jót és jó lehetőségeket. 

Nem írok sosem a politikáról, nem értek hozzá. Én csak élek a szavazati jogommal, amikor lehet, és figyelem a körülöttem zajló dolgokat, amiket szűrök, aztán használom. Viszont a minap olvastam egy rövid cikket, ami mellett nem tudtam elmenni.    

"Tiltakozás helyett imádkozással csatlakoztak a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiumának diákjai a felsőoktatási változásokkal kapcsolatos megmozdulásokhoz. Az iskola vezetése még tegnap közölte, hogy a megváltozott felsőoktatási keretszámok miatt csütörtökre szervezett országos diákdemonstráció ügyében "a bizonytalan helyzetben az isteni bölcsességbe vetett hit és bizalom adhat segítséget" hvg

A hír végén van a lényeg, A bizonytalan helyzetben az isteni bölcsességbe vetett hit és bizalom adhat segítséget. Tehát mára eljutottunk oda, hogy tömegesen és nyíltan vállalva imádkoznak a fiatalok és tanáraik egy kialakult negatív helyzet megoldásáért.  Az acsarkodás ideje lejárt!  Kérj és megadatik? Ha abban hiszünk, hogy mindenre van megoldás, akkor az úgy is lesz. 
NoraS

traning@norapicturestudio.hu