Furcsa lehet, hogy éppen egy nő ír a női hisztiről, de
mivel az én „szótáramban” ez a szó nem létezik, borzasztóan sajnálom a pasikat,
amikor ezt a műsort rendszeresen átélik, valamint a női érzékenységemmel talán
jobban meg tudom fogalmazni a témát. Hozzá kell tennem, hogy volt olyan pasi az
életemben, aki mindenáron rám akarta húzni, hogy hisztizek, sőt a féltékenységgel
is megvádolt, ám akkor is, és pláne így utólag tudom, hogy csak szerette volna
ha hisztiznék és féltékeny lennék, mert ezt szokta meg a korábbi barátnőitől,
és furcsa volt a számra, hogy én logikusan és tényekkel alátámasztva képes
vagyok elmondani a véleményemet különböző dolgokról.
Tehát, ha egy nő szóvá teszi, hogy neki mi nem
tetszik, mi bántja, miben szeretné ha a párja megértené vagy változtatna, azt
ne keverjük össze a hisztivel! A hiszti nem itt kezdődik! Felsorolhatnám a hiszti előjeleit, de azt
gondolom minden férfi ismeri őket, a tünetek viszont annál fontosabbak. A
hirtelen felcsattanás, vádaskodás, vagy a tipikus – Hagyjál, semmi bajom-
szavak kiborítóak. A férfiak nem gondolatolvasók, a nők pedig ahelyett, hogy
valós információkat gyűjtenének az adott kérdésben, kombinálnak, összeesküvés
elméleteket gyártanak, taktikáznak, és hazugságokba sodorják magukat.
Kicsiny világunkban oly sokszor kell sajnos álarcot
hordanunk, vagy visszafognunk magunkat, hogy őszintén kimondjuk a véleményünket
– bár ezt sem értem, hogy mire jó- legalább a kapcsolatainkban lehetnénk
nyíltak és őszinték. Ha a páromnak nem mondom el, hogy mi bánt és mit szeretnék
tőle kérni, akkor szép lassan elszigetelem magam és egyszer csak azt veszem
észre, hogy kapcsolatban élek ugyan, de magányos vagyok. A dolog természetes
velejárója, hogy olyan partner szükséges, aki őszintén kíváncsi a gondolataimra
és érzelmeimre, hiszen ez erősíti és mélyíti a kettőnk kötelékét, ám ha a
kedvesen és logikusan felépített mondandóm süket fülekre talál, akkor eleve
rosszul választottam. Egy kapcsolat eleje nem arról szól, hogy rengeteget
beszélgetünk? Mindenről. Az életről, a terveinkről, a vágyainkról, célokról,
érdeklődésünkről, és abból ki kellene derülnie, hogy van-e miről beszélgetni a
későbbiekben is. Ha pedig a kapcsolat elején ezek a hosszú beszélgetések jól
működtek, akkor annak később is így kell lennie, és ha mostanra eljutott oda a
kapcsolat, hogy ez mégsem működik, akkor rá kellene jönni, hogy hol csúsztak el
a dolgok, tehát a hiszti semmit sem fog megoldani, sőt, egyre nagyobb
szakadékot fog kiépíteni a két ember között, és persze, hogy az a vége, hogy már
nem lehet megmenteni. Ilyenkor jön a kesergés, hogy de én úgy szerettem a
másikat, és ő is mondja naponta többször is, hogy szeret, de sajnos ennél több
már nem történik.
Ha a párok képesek elmenni párterápiára, akkor ezt
édes kettesben miért nem tudják megoldani? Mért képtelenek őszinte kérdéseket
feltenni a másiknak? Mért félnek kimondani az érzelmeiket félelmeiket több év
együttélés után? Az elején tudtak beszélni, akkor most miért nem?
Ismét mondom, hogy a nők gondolat olvasást várnak a pasiktól,
azt, hogy kitalálják az érzéseiket, vágyaikat, fájdalmaikat, de részben ez
lehetetlen, másrészt ha a nők annyira érzékenyek, és az empátiakészségük sokkal
fejlettebb a férfiakénál, akkor miért nem képesek beleképzelni magukat a férfi
helyébe, átlátni, átérezni, hogy az ő számukra mennyire blokkoló és dühítő, ha
nem mondják el nekik a problémával kapcsolatos információkat. Miért nem
tiszteli meg a nő a férfit azzal, hogy kérdez? Mért dönti el előre a nő, hogy a
pasi úgyis hazudik vagy félrevezeti őt? Ha pedig ez a véleménye róla, miért is
van vele? Egy kapcsolat szövetség a legnemesebb értelemben, és a hozzá fűződő
őszinteség felszabadít és önbizalommal tölt fel.
Nézzük a témát egy kicsit tudományosabb
megközelítésben is
Hisztéria: a neurózisok egyik fajtája. Fokozott érzékenység, kiegyensúlyozatlanság
jellemzi. A lelki konfliktusok gyakran testi
tünetekben jelentkeznek. A hiszti érzelmi túlreagálás, fegyelmezetlen
idegesség, önkontroll és az önbizalom hiánya. Nos, miután ezeket tudjuk, orvosolható,
és ehhez van szükség a férfira, és persze elsősorban önmagunkra. Egy
kapcsolatban nem rendelem alá magam a másiknak, hanem kiegészítem, és ő is
engem. Őszinteség, higgadtság, nyugalom, megértés, és az empátia eszköz tárával
dolgozhatunk, és mivel kettőn áll a
vásár, a hisztit csírájában fel lehet számolni, és végképp kiűzni a
kapcsolatból, hogy harmónia költözzön az
otthonunkba.
A hiszti elűzéséhez pedig ajánlok
egy remek könyvet, mindkét nem számára, Dr. John Gray:
A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek. A homlok csapkodás gyakori lesz
a könyv olvasása közben, és mire a végére értek, megoldódik minden köztetek
lévő feszültség.
NoraS
