2013. október 3., csütörtök

Eskövős feeling vol.02

Akkor most autózzunk Vácra, a második esküvő színhelyére, ami ismét egy teljesen ismeretlen terep lesz nekem, mert ajánlás útján lettem ennek az eseménynek a fotósa. Az arával telefonon és email-en egyeztettünk amit csak lehetett, így  a fő csapás irányt tudtam, de a menyasszonyt csak az esküvő napján, reggel tízkor láttam először, amikor megérkeztem érte a háza elé, és indultunk a fodrászhoz.

Klaudia kilépett a lépcsőházból, és ahogy megláttam a mosolygós lányt, tudtam, hogy jó csapat leszünk. Beült mellém az autóba, bemutatkozott, nagy puszi, és olyan érzésem volt, mintha nem most találkoztunk volna először. Mire pár utcával később leparkoltunk a fodrásznál, már dőltünk a röhögéstől. Smink kész, a haja kb. egy óra, egy gyors tusolás, és irány a házasságkötő terem. Bőven van idő minderre délután háromig.

Tapasztalatból tudom, hogy mindig csúszás van, de nem akartam Klau nyugalmát megzavarni, hátha igaza lesz... Már majdnem kész volt a haja, amikor megérkezett a barátnője, és a móka, kacagás folytatódott. Amikor kész lett a frizura is, és a menyasszonnyá átváltozás még látványosabb lett, Klau kérésére lementünk a Duna partra lőni néhány utolsó lányos fotót, majd ittunk egy kávét a parti kávézóban.

Két óra magasságában én már kezdtem feszültté válni, hogy egy óra múlva a házasságkötő teremben kell lennünk, felöltözve, mi pedig itt ülünk, és vígan kávézunk? De a Menyasszony egy percig sem izgatta magát, ő kiszámolta az időt :)

Pontosan húsz perccel később már a barátnői öltöztették. Mindenki pattanásig  feszült volt, csak az ara nem. Nem értettem, hogy lehet valaki ennyire nyugodt. Ő valahogy úgy fogalmazott, hogy volt két hónapja megszervezni az esküvőt, úgy érzi, hogy minden tőle telhetőt megtett, hogy emlékezetes, és szép legyen a mai nap. Ettől a pillanattól fogva neki már más teendője nincs, mint három órára megérkezni a váci házasságkötő terembe, és átadnia magát az esküvője minden pillanatának. Nem tudsz mindenkinek megfelelni, és nem is kell. Magadnak csináld, és te érezd jól magad, akkor nagy eséllyel a vendégek is elégedettek lesznek.

Néhány perccel később már a lányos lakásban öltöztették a barátnők a menyasszonyt. Az egyik a kiegészítőkért rohangált, a másik pedig a ruha fűzőjét húzta, jó szorosra, én pedig kattogtattam. Még arra is volt időm, hogy felfussak a fiús részlegbe is, majd három óra előtt elindultam a vőlegénnyel és a tanújával a házasságkötő terembe.

Hihetetlen, de három órakor a menyasszony is megérkezett, és elkezdődhetett a ceremónia. Szeretem látni, ahogy  a vőlegény meglátja aráját, nagy élmény a könnyeket látni a szeme sarkában, no és persze az elégedett mosolyt.

Közel másfél órával később, az ifjú feleség már az asztalon táncolt, és az ötven fős vendég sereg mind az asztal körül tapsolt és gyönyörködött benne. Nem hagytuk magukra a vendégeket míg az esküvői fotókat elkészítettük, hanem az étterem kertjét választottuk helyszínül, és így mindenki a részese lehetett a programnak. Nem volt menyasszony tánc sem, de érkezéstől a távozásig mindig tele volt a tánctér :)

Az én megbízatásom éjfélig szólt ez alkalommal, és amíg Vácról hazaautóztam Budapestre, sok szép pillanatot éltem át újra fejben és lélekben erről a napról, és a sok eddig megélt szép esküvőkről.  Ez olyan, mintha mozit néznék, a saját mozimat, és az utóbbi időben azt vettem észre, hogy az én privát mozim egyre több olyan filmet játszik nekem, amit mosolyogva nézek :)

Folyt köv....

További szép napot Neked! Üdv, Kovács Nóra 
Itt tudsz írni nekem: nora.sm8@gmail.com

Csatlakozz hozzám a FaceBookon: www.facebook.com/norapictures
Itt pedig a zárt csoportomat találod, ahol kimondottan az esküvő témakörét járjuk körbe, együtt! :) 



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése