Saját bloglista

  • Energiák - Az emberek folyamatosan változnak. Vannak, akik ezeket a változásokat látják és érzik, és vannak, akik nem. Biztosan hallottad már sok embertől, hogy én az...
    3 éve

2014. február 8., szombat

2 in 1, macskalelkek

Két évvel ezelőtt a családunk szőrös gyerekei négyen voltak, Kyra a szetter lány, Apollom, és két csíkos cica tesó, kisfiú és kislány. Mára sajnos már csak Apollo és a cica lány maradt, és amióta ketten vannak a macsek érdekes dolgokat csinál.

A kisfiú cica egy roppant kedves, bújós, kislányos lelkületű cica volt, aki az állatorvosunk szerint beszélgetve nyávog, azaz nem zavaró, hanem kimondottan élvezetes hallgatni. A kislány jelleme viszont ennek pont az ellenkezője, hisztis, nyűgös, nagyképű, finnyás, és a nyávogása iszonyúan idegesítő és hangos is. Ő egy  akaratos rohadék, de ha épp olyan hangulata van, akkor nagyon kedves tud lenni, igazi macska! Kisfiú volt Apollo nagy barátja, együtt mentek sétálni, együtt ettek és aludtak. Ha néhány óráig Apollo nem volt otthon, kisfiú óriási panaszkodásba kezdett, amikor hazaértünk, és percekig bújt Apollohoz, ő meg nyalogatta a macska fejét. Utólag sajnálom nagyon, hogy nem csináltam videókat ezekről a jelenetekről, de akkor ez nekem annyira természetes volt, fel sem merült bennem, hogy egyszer ezt már nem láthatom többet. És egy november eleji reggelen kisfiú örökre elaludt a kedvenc foteljében. Ettől a hiánytól pedig a kislány macska elkezdett furcsán viselkedni.

Kedvesebb lett, szinte egész nap a lakásban van, bár amikor a grundon nyomja, mindig szerez valami sérülést, holott ivartalanított, a múltkor a füléből tépett ki egy darabot, gondolom egy másik macska. Tehát az utcán harcias a kiscsaj, de itthon kezesbárány. Ordítva követ mindig valakit a lakásban, és ha épp nem alszik vagy vernyog, akkor valakinek az ölében ül és szeretni kell. Apollot korábban szinte észre sem vette, most meg le se szakad róla, nyalogatja a fülét és szinte belebújik. Az viszont furcsa, hogy Apszi úgy viselkedik vele, mint korábban, amikor a kisfiú még velük volt, azaz le se sz@rja. Tehát, ha a kisfiú lelke átköltözött volna a kislány cicába, akkor Apollo ebből semmit sem érzékel. Többször beszélgettem az ebemmel arról, hogy legyen már kedvesebb kicsit a kislánnyal, mert amikor a konyhában toporognak ketten, Apollo biztosan lök rajta egyet, vagy simán rálép. Néhány napja látom is, hogy sokkal finomabban bánik a cicával, és már az sem zavarja, ha odabújik hozzá aludni :) Nehezen tudom elképzelni, hogy két macskából egy legyen, de mégis olyan, mintha a kisfiú a kislányban élne tovább velünk.

Kifiú

Kislány ( alias rohadék) 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése