A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nora Smith Nóra című könyve. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nora Smith Nóra című könyve. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 25., szombat

Nora Smith, Nóra (Siker, Kudarc, Valóság, Szex, Mallorca)

Azért írtam ezt a könyvet, hogy erőt adjak Neked a mindennapok árnyoldalainak és néha poklainak elviseléséhez, és hogy új utakat mutassak az álmok és célok megtalálásához, és aztán hitet a kitartásban, hogy végül megvalósítsd Önmagad.  Egy hús-vér ember és nő vagyok, aki megosztja most veled életének néhol sötétebb, de inkább naposabb oldalait. Meríts erőt az én sikereimből, hogy Te még sikeresebb lehess! Ajánlom ezt a könyvet minden korosztály számára, mert ha csak egy olyan mondatot olvasol benne, amiben magadra ismersz, vagy új megvilágításba helyeztem számodra a dolgokat, amiken elgondolkozol, akkor már megérte megírnom életem eddigi történetét. 

Tartalom: 

Miért pont Mallorca? Mért költöztem el egyedül a világ végére? Miért olyan vonzó szigetlakónak lenni? Miért hagytam itt a felépített karrieremet? Milyen érzés egyedül lenni sok hónapon át, és mi indított el az írás útján? Mért van annyi szingli manapság? Mért jobb nekünk egyedül, mint egy rossz, ám létező kapcsolatban? Mért építünk magunk köré várakat, és miért nem bízunk meg a férfiakban, és miért ügyelünk rá olyan berögződött reflex-el, hogy ne engedjünk magunkhoz igazán közel SENKIT?  Miről szól egy fotós munkája? Milyen kulisszatitkai vannak a Dj világnak? Szépség és csillogás, hit és kudarc, nagy barátságok, és érdekes sztorik. Ebben az életrajzi könyvben sok érdekes, és elgondolkodtató témát dolgoztam fel.


https://norapicture.blogspot.hu/2013/01/nora-smith-nora-siker-kudarc-valosag.html

Nem regény, nem napló, nem blog. Az biztos, hogy általános közhelyektől mentes, tartalmas olvasmány, amit minden nőnek és persze férfinak is ajánlok. A mai világ olyan, amikor az emberek hajlamosak eltitkolni még önmaguk előtt is a valóságot. Itt egy bátor nő, aki előáll valami egészen mással és nem kliséket használ, hanem saját gondolatot alkalmaz. Életszagú, valóságos téma. (Sz. Zsuzsa)        Olvass tovább itt Klikk :)






A könyv bolti forgalomban NEM kapható, magánkiadásban jelent meg.
A/5 méret Szerzői kiadás

A NÓRA megrendelhető PDF és kézzelfogható verzióban is.

Info: norakönyv@gmail.com

Köszönöm, ha megosztod! :) 

NoraS





2013. december 9., hétfő

Egy hosszú bejegyzés

Amióta befejeztem a NÓRA 2. részét nehéz kiszakadnom ebből a lelkiállapotból, mert elsősorban összeszedetté váltam a könyv írása közben, másod sorban pedig biztonságot adott a könyv és az írás mögötti -jó értelemben vett- megbújás. 

Letettem megint magamról sok fájdalmat, rossz emléket, sallangot, és figyelmet elvonó apróságokat. Újra hatalmas felfedezésekre jutok nap, mint nap és ismét összeállt egy halom mozaik bennem, amelyek új képeket festenek magamról. Nagyon régóta vártam már ezt az érzést, mert sikerült megtalálnom magamban a harmóniát, és visz előre egy teljesen új , mégis ismerős ösvényen.

Tettem a könyvbe a blogjaimból néhányat, hiszen amikor annak idején megírtam őket, már tudtam, hogy a könyvben lesz a helyük, mert az egy dolog, hogy sokan olvassák a bejegyzéseimet, de a neten olvasni valamit nem ugyanaz, mint kézben fogva. Sokan lógnak a neten a reggeli kávézás közben, vagy este miután a gyerekeket letették aludni, de az a pár perc kevés ahhoz, hogy az olvasó ráhangolódjon a soraimra, pláne, ha hosszabb bejegyzést írtam. 

Nagyon sokat olvasok az elmúlt két hétben, ismerősök, idegenek blogbejegyzéseit, interjúkat, könyvet, és rá kellett jönnöm valamire. Ha a neten olvasok, bármennyire is érdekes írást, négy perc után egy megmagyarázhatatlan idegesség fog el, és nem tudom folytatni az olvasást. Pár percig mást kell csinálnom, majd visszamegyek a cikkre és olvasom tovább. Néhányszor nekem is mondták már olvasóim, hogy, " Nóri, imádom amiket írsz, csak olyan hosszúak, és nincs rá időm, hogy elolvassam őket." Ez a kedves olvasó viszont a könyvemet két nap alatt olvasta ki. Érted, hogy mit akarok éreztetni veled? 

Amikor az anyukám olvasgatta a készülő NÓRA2-t, többször megjegyezte, hogy minden cikkemet olvasta a blogomban, de nyomtatásban teljesen más érzéseket vált ki belőle ugyanaz az írás. Milyen érdekes, hogy ha valamit a kezünkbe tudunk venni, érezzünk, hogy a miénk a könyv, akkor amit olvasunk benne, azzal pillanatok alatt tudunk azonosulni és már nem számít, hogy öt vagy hatvanöt perce olvassuk, egyszerűen elvisz magával a történet, és teljesen kikapcsol minket. Kíváncsi lennék egy olyan olvasó véleményére, aki mondjuk rendszeresen tableten olvas könyveket, hogy az ő számára van-e különbség a papír és a fém érintése között, az olvasás közben? Számít ez az érzés egyébként, vagy csak én vagyok erre ennyire érzékeny? 

Haladunk a korral, ez nem vitás, hiszen így sokkal több emberhez tudnak eljutni a szavaink és gondolataink, de én mégis félek attól, hogy felgyorsult világunkban szép lassan kimegy a forgalomból a klasszikus könyv, és el fognak veszni az igazi mély érzelmek, és velőtrázó felfedezések. 

A múlt hétvégén kezembe vettem a NÓRA1-et, és elolvastam az elejétől a végééig, na jó, kb. negyven oldalt átugrottam, én sem vagyok fakír. Ha nem olvasok egy-egy részt, akkor is tudom, hogy mi van ott, hiszen én írtam. Elég volt a tudat, hogy ott vannak a mondatok, így is felszisszentem néhol. Milyen fura, hogy két évvel később a saját könyvemet olvasva, mennyire fel tud kavarni egy egy történet, rengeteg új dolgot mond, visszaigazol, vagy szembesít, és mégis tudom úgy olvasni, mintha nem én írtam volna. Az egyik legfurább érzés az volt, hogy tudattalanul vetítettem előre benne dolgokat, vagy régen vágytam dolgokra, szinte hihetetlennek tűnően, és ma két évvel később már megtettem, megkaptam, átéltem, vagy lezártam őket. 

Mondom én, hogy jó móka a könyvírás, és ne mondd, hogy ehhez nem ért mindenki! Én sem értettem, és ma sem értek, csak leírom mindazokat a dolgokat, amik bennem vannak, mert tudom, hogy benned is ott bujkálnak, csak néha kell valaki, aki kimondja helyetted a dolgokat, no, ez vagyok én.  Az írás a legnagyobb önismereti tréning, amin valaha részt vettem, pedig sok mindent kipróbáltam már az elmúlt években, hogy végre választ kapjak arra a kérdésemre, ki vagyok én valójában?  

Belőlem írás - és persze fotózás - közben jönnek és szakadnak ki a mélységben lévő gondolatok, és érzések, és van, aki egyik napról a másikra mondjuk elkezd festeni, vagy bútorokat készíteni, holott nem is ért hozzá! Egyszerűen csak ösztönösen jön belőle az alkotási és a sikerélmény vágy. Elismerésre vágyunk mindannyian, te is, én is. Ám ahhoz, hogy több és több ember nyíljon ki, elsősorban önmaga számára, sokat kell olvasni, és igen, olykor hosszú bejegyzéseket is, mert megéri. "Rákényszerít" az olvasás arra, hogy egy kis időre kikapcsolj, és magaddal foglalkozz, mert ha ezt az állapotot elérted, meg fog szólalni a belső hangod, és így megtalálod a belső bölcsességedet, amik által a lehető legjobb útbaigazítást, ötletet, tanácsot és önbizalmat fogod kapni! :) 
Sok sikert! 

NoraS

Itt tudsz írni nekem: norakonyv@gmail.com

Nézd meg az új BLOGOMAT:
http://norasmith.empowernetwork.com

  
   

2012. november 6., kedd

Könyajánló: Nora Smith: Nóra -Tuti megszereted




Vajon bűn az őszinteség? Milyen fizetség jár érte? Megéri?

Varga Róbert ajánlója könyvemhez

Kezembe került egy könyv, a címe tömör és édes, Nóra. Olyan szerencsés voltam, hogy a könyv írójával is találkozhattam. Beszéltünk, és nyugodt, békés haraggal váltunk el, amit nem egymás inkább a világ iránt éreztünk. Első pillanattól kétségtelen volt ugyanis, bár a planéta nagy része nem, mi ketten egy nyelvet beszélünk.

Ahogy hazaértem, ledobtam a kabátomat, az utcán vett Napi Gazdaságot, és leültem a könyv mögé. Három nap alatt végeztem vele, és újult dühvel ültem le a számítógép elé. Azt azonnal tudtam, hogy a laptopom csendes üzeme, integrált eszközrendszere nem lesz elég, hogy a gondolataimnak elég széles intervallumot találjak, és hogy azokat megosszam veletek. Klaviatúra, monitor és egy régi, 5.1-es hangrendszer (legalább 24 órára) és egy 2,4 GigaHerzeses processzor monoton zörgése szükséges az információáram jó irányú disztribúciójához. Most a nagyszobában tekergek egy pc előtt a könyv konklúzióinak tengerében.

A Nóra nem regény. Őszinte, makacs, szép, szelíd, féltő hanggal megírt korkép. Az elmúlt 20 évünk summázva egy fotós szemszögéből, ahol a hangsúly nem a látványon van. Hanem az érzelmeken. A történet a hetvenes években kezdődik Padragkúton, majd a család Veszprémbe költözik. Nóra - akkoriban a leírások szerint még Anett- otthona először Veszprém, majd Budapest lesz. A fotózás iránti érdeklődése, kíváncsisága sokfelé eljuttatja belföldön és külföldön egyaránt, Mallorca egy kirándulás során pedig valósággal szerelembe esik iránta. Szépen lassan egyértelművé válik számára, ahogy szeme előtt csillog a földközi tenger - napjának lemenő sugarában, igazi otthont csak egy szigeten találhat.


















Csalódásokon és sikereken, párkapcsolatokon és utazásokon keresztül megismerhetjük a főszereplőnket, és a jól építkező események láncolatában, előbb a felnőtt nőt szeretjük meg, majd szépen lassan választ kapunk, ki is a narrátor, csendes zárszóként pedig azt, hogyan segít a könyv, hogy én, te vagy bárki otthonra leljen. Amikor olvastam, és úgy a könyv felénél jártam, rád gondoltam, kedves olvasó, és szégyenemben döntöttem el, mivel nem tudok ilyen őszinte megnyilvánulással közeledni hozzád, azt fogom írni, amit nem gondolok, de elég szájbarágós ahhoz, hogy megértsd. Amit mondani akartam, hazugság, így hangzik: ez a könyv nem való mindenkinek. Azt akartam írni, hogy azok az emberek olvassák el, akik látni akarják egy fotós életét nappal és éjszaka, a 2000-es évek színes és komplex kultúráját.

Azt akartam írni, hogy az az ember olvassa el, aki tud szeretni, csak nem tudja irányítani a környezetét, mert nincs elég energiája. Le akartam írni, hogy az olvassa csak el, aki tudja, hogy valami nem stimmel körülötte, és változtatni akar magán. Ez lett volna az én kis hazugságom, az első, mióta hozzád beszélek. Oka is volt. Féltettem a jogtulajdonost. Ugyanis az ego kritikája a könyvvel szemben – tudom -, magabiztos erővel állítja, a könyv nem értékes, nem igaz, nem kell rá hallgatni. De ez már nem az én hazugságom. A hét eseményei azonban átírták a terveimet. A könyv és a valóság okozta kontraszt között düledezve annyi dolog kavargott a fejemben, hogy másnap hunyorogva, de pánik nélkül – egyszerűen- nyugtáztam: nem tudom felidézni, hogy Pest levegőjétől megrészegülve hogyan jutottam haza kedden.

 
















Csütörtökre pedig az is világossá vált, hogy a könyv köré (a mindannyiunk köré) rakódó valóság haldokló jele, hogy élni kell, mindkettőnk (Nóra és én) szerint saját maga ellen fordult. És rájöttem, hogy személyes beszélgetésünk során mit nem mondott el nekem Nóra. Csak alig látható mosolyt hagyott szárazan nekünk a könyv hátoldalán ahelyett, hogy közhelyekkel traktált volna. Van, amit őszintén kell kimondanunk. Most azt írom a "nem" ezen kallódó valóság válasza valami kínos mulasztás elkendőzésére. És azt mondom, a könyv Értékes, Igaz, kell rá hallgatni. Rá kell hallgatni. Ez a könyv mindenkinek való, de félek (látszik, nekem is van még hova fejlődni) attól, hogy komolytalanul kimondott szavak elmennek a füleitek mellett. És attól is, hogy dogmatikus megállapításomat nem veszitek (elég) komolyan. Pedig belül te is tudod, segítség kell. A mai kor keserű, rideg, és az ember nehezen dönti el, kiben bízhat.

A Nóra viszont tudja, és azt is, kit szerethet, és kit kell messzire kerülnie. Csak az a kérdés, hogy megengeded-e Neki, hogy elmondja. Én régóta tudom, hiszen a Nórával ugyanaz a munkánk. Segíteni az embert az emberré válásban. Más köveken lépkedünk, és bár messzebb jár, mint én, ugyanazon az úton haladunk, és a sötétség haramiáit könyörtelenül semmibe vesszük.

















Remek könyv, és rengeteget lehet róla beszélni, de azzal nem jutsz előrébb. Ha viszont elolvasod, és hallgatsz rá, megértheted azokat az ősi energiákat, amik régen csodát műveltek, most pedig hamuként várják egy poros, éhes kandalló mélyén, hogy rátalálj, hogy újra meggyújtsd és hogy boldogulj!

A könyvet itt tudod megrendelni: norapicture@gmail.com

Friss rádióinterjú a könyvről: http://soundcloud.com/kov-cs-anett-n-ra/vegleges-mono