A GHB

Már a szó hallatán is görcsbe rándul a gyomrom minden alkalommal. A testem válaszait bizonyos eseményekre, szituációkra, benyomásokra már jól ismerem, így felmerült bennem a kérdés, hogy miért leszek szinte rosszul, amikor a GINA néven ismert drogról hallok bármit is. Soha sem használtam, legalábbis úgy, hogy arról tudtam volna, de a reakcióim a témával kapcsolatban sok mindent megmagyaráznak.

Néhány napja pedig az egyik közösségi portálon futottam össze egy fotóval illusztrált hírrel, hogy ismét lecsapott a GINA, persze fiatal lányokra. A fotó és a hír mellett gyülemlő kommentek elolvasása után határoztam el, hogy először áttanulmányozom a témát, és utána bemutatom, hogy a kijelentés, mely szerint a lányoknak jobban kéne figyelniük arra, hogy idegentől piát nem fogadnak el egy buliban, óriási baromság. A GINA bekerülése az emberi szervezetbe olyan, mint az autó lopás, ha azt el akarják vinni, akkor el is fogják. Mint ahogy az is, ha a szervezetedbe valaki GINA-t akar juttatni, azt meg is teszi, olyan módon, ahogy az fel sem merül benned.

De előbb nézzük, hogy mi is ez a cucc

A GHB színtelen, szagtalan aceton szerű folyadék. Egyedi mellékhatásai az úgynevezett "huhogás" és a "tekergés". Magasabb dózisokban alkalmazva, a GHB hányingert, szédülést, álmosságot, nyugtalanságot, látászavart, depressziós légzést, emlékezetkiesést, eszméletvesztést és halált okozhat. A GHB hatása 1,5-3 óráig tart, de a hatás hosszabb időtartamú is lehet, ha nagy mennyiségben került felhasználásra, vagy ha alkohollal keverik.

Régen intravénásan használt altató volt, ma már nem alkalmazzák, mert sokkal korszerűbb szerek vannak erre. 50 mg-ot a testépítők izomnövelésre tolják magukba, 250-300 mg-nyi mennyiségig eufórizáló hatású, és efölött jön be a szedatív vagyis az altató hatás. Ez a cucc egy ipari oldószer, és ha nem tudni a hatóanyagát és koncentrációját, akkor a használata végzetes is lehet.

Ha bekerül az emberi testbe, akkor a saját szervezet vegykonyhája (enzimjei) átalakítják GHB-ra, ugyanis szervezetünk ezt kis mennyiségben tartalmazza. Viszont minden emberre más hatással van. Milyen hatásfokkal alakítja át a szervezet? Ergo honnan tudják azt, hogy mennyit kell beadni, hogy a megfelelő hatást érjék el ahhoz, hogy csak kiüsse az illetőt, ne pedig epilepsziás rohamot vagy légzésleállást váltson ki?

Amíg ezt a motyót valaki tudatosan használja, baromira nem érdekel, hogy mit tesz magával rövid vagy hosszútávon. Az viszont érdekel, hogy velem mit tesz valaki úgy, hogy az engedélyemet nem kérte, hanem aljas módon manipulálja az agyamat, majd a testemet.

Jön az a rész, amitől egyre több nő retteg, holott ha belegondolunk akkor ez a pasikkal is előfordulhat, csak őket nem erőszakolják meg hanem kirabolják, vagy eltűnnek, és akár soha többet nem kerülnek elő. A hírek csak a nőkkel elkövetett eseteket osztják meg, mert mi nők olyan kis törékenyek és sebezhetőek vagyunk, ha pedig ilyen dolog pasival fordul elő, arról nagy a hallgatás, mert az über ciki, holott nem az!

Tehát íme az aljas oldala a szernek, és azoknak a torzult embereknek a húzása, akik ezzel visszaélnek, minden lelkifurdalás nélkül. Amikor a GINA bekerül a szervezetbe, mint már említettem, mindenki másként reagál rá. Hogy kaptad, és mennyit? Azt tudtad, hogy a bőrön keresztül is felszívódik? Ha „sikerült” a megfelelő adagot bejuttatni a szervezetedbe, akkor egyszer csak lesz egy filmszakadás, időkiesés, és aztán a filmed forog tovább anélkül, hogy bármire is emlékeznél, de foszlányok bizony maradnak, vagy ha netán az sem, akkor is észleli az agyad, és valamilyen formában idővel a tudtodra fogja adni, hogy mi történt veled. Ezt a szemét cuccot erőszak elkövetésére is használják. És hogy miért?

Azért, mert itt valós erőszakról nincs szó, mert nincsenek védekezési sérülések, (jogi értelemben igen de fizikálisan nem) mert nem védekezik az illető. Ha pedig nem védekezik, akkor sok olyan jelet nem lehet észrevenni, ami az erőszakot bizonyítaná. A szer pedig 14- 16 óra alatt nyom nélkül eltűnik a szervezetből. Ma a nemi erőszakok 95 %-a rejtve marad.

Hirtelen elalvás és hirtelen magához térés a GINA után. Azt érzed, hogy valami történt, nyomai is vannak a dolognak, foszlányos emlékképek. A rendőrségre viszont nem rohan az áldozat hanem magára marad a lelki teherrel napokra, és miután erőt gyűjt, hogy elmenjen a rendőrségre, a szer már kiürült, és az erőszak nyomai sehol sincsenek.

A Gina hatására törlődnek az emléknyomok

Viszont az agyad és a tested mégis üzen, hogy tudd, valami olyan történt veled, amit te nem akartál. Ha elmész egy buliba, és ott nagyon jól érzed magad, majd a végén nem áll össze a kép, hogyan telhetett el ilyen gyorsan ennyi idő, amikor szinte csak az előbb jöttél, és olyan reakciókat és viselkedéseket látsz másokon, amit nem tudsz hova tenni, akkor ott valami történt.

És akkor most mesélek

Kicsit visszanyúlnék a múltba, mert szükséges. Amikor hét-nyolc évvel ezelőtt fotósként dolgoztam hétvégenként a bulikban, én is ettem vagy szívtam ezt azt. A könyvemben is leírtam, hogy kipróbáltam bizonyos drogokat, és az én személyiségfejlődésem szempontjából előnyös volt. Segített megismerni önmagamat. Ha valaki figyeli a szervezetét és agyának reakcióit, és képes leszűrni a tanulságokat, akkor azokat a saját hasznára tudja fordítani. Ezer buliban jártam akkoriban és sokat láttam és tapasztaltam. Tény, hogy abban az időben ezek a drogok szinte sehol sem voltak, vagy legalábbis ilyen ipari méretben, mint ma nem éltek vissza vele. Én mindig is nagy gonddal ügyeltem arra, hogy idegentől ne fogadjak el semmit, ez vonatkozott a kábítószerre és az italra is. Olyan sztorik már akkor is voltak, hogy valaki piájába exet csempésztek, de tegyük hozzá, hogy az nem üti ki az embert úgy, hogy ne tudja mi történik vele és körülötte. Az én zsigereimben benne volt az éjszakában eltöltött évek alatt, hogy megtanuljak vigyázni magamra és az italomra is.

Mégis előfordult, hogy úgy kaptam kábítószert, hogy nem tudtam róla, mert mondjuk egy tagja a társaságunknak belecsempészett egy kis meglepit egy üveg pezsgőbe. A barátaimban és a környezetemben mindig megbíztam, mert jól szűrtem az embereket. Ezzel a megepivel annyi volt a probléma, hogy szinte mindenki tudta, hogy mit iszik csak nekem felejtettek el szólni. Miután meghúztam néhányszor a pezsgősüveget, és pár perccel később hatni kezdett a meglepi, olyan patáliát vágtam, amit én nem szoktam. Mindezt pedig csak azért, mert nem szóltak nekem előre. A legvadabb dolgokra is rávehető vagyok, akkor ha ezt előre megbeszélik velem, amikor viszont olyat tesznek, amit én nem akartam, és nem egyeztem bele, akkor az agyam felülír és azonnal kijózanodik. Konkrétan lejöttem a cuccról.

Az én sztorim

Arra még nem jöttem rá, hogy szerencse vagy sem az, hogy nem Magyarországon lettem majdnem a GINA áldozata. Külföldön még óvatosabb az ember, sőt sokkal óvatosabb, én meg pláne.

Egy barátnőmmel bulizni akartunk, és az ő javaslatára egy olyan clubot választottunk, amelynek az üzletvezetője a haverja. Barátnőm jelezte felé, hogy szeretné megmutatni nekem Mallorca leghíresebb clubját, így felírtak minket a VIP listára. Amikor megérkeztünk, várt minket az üzletvezető, aki nagyon kedves és barátságos volt, és azonnal kiállított nekem egy VIP belépőt, a cuccainkat pedig az irodájában hagytuk. Irány a club. Elég korán érkeztünk mert szinte kongott még a hely az ürességtől. Jó fotós létemre ezt ki is használtam, mert így a hangulatképeket remekül el tudtam készíteni. A club három szintes, galériás csoda. Kitaláltam, hogy menjünk fel az emeletre, hogy minél látványosabb képeket tudjak készíteni. Egyik kezemben a gépem, a másikban pedig az italom volt. Ahogy felértünk a galériára és a korlátnál állva nézegettem, hogy mit hogyan fotózzak, egyszer csak éreztem egy fröccsenést a kezemen. Nem értettem. Körülnéztem de a barátnőmön kívül, aki mellettem állt és velem beszélgetett mást nem láttam, csak a bárpultban a mixert. Percekig fürkésztem a terepet, hogy ez most mi volt? Nem csöpöghet a víz a plafonról, hiszen hideg volt még a clubban. Kattogtattam párat majd lementünk a tánctér mellé az italpulthoz táncolni és szórakozni. Az tény, hogy nem keveset ittunk, de négy viszki-kóla nem okoz filmszakadást. Van egy része az estének, ami teljesen él az emlékeimben, de van egy másik, ami csak mostanában kezd a felszínre jönni bennem.

Tehát filmszakadás, aztán a következő kép az, hogy hajnali négy óra van, és vége a bulinak. Nem értettem semmit, és a barátnőm sem. Nos, ha mégis ilyen gyorsan eltelt az éjszaka, akkor menjünk az irodába a cuccainkért. Mivel a barátnőm ismerte az üzletvezetőt megkértem, hogy ő hozza ki a dolgainkat az irodából. Amikor a lány belépett a helyiségbe, egy portás visszarántotta őt, és elkezdett ordítani vele spanyolul. Hozzáteszem ez a portás ott volt az irodában, amikor mi az este elején megérkeztünk és az üzletvezető miután bemutatott minket neki, jelezte felé, hogy a cuccaink itt lesznek és bejöhetünk érte, illetve ha bármire szükségünk lenne akkor álljon a rendelkezésünkre. Ezek után pláne nem értettem miért rángatja és ordibál a barátnőmmel. Elmagyarázta neki a lány, hogy a cuccaink itt vannak az irodában, és mivel vége a bulinak kihoznánk és megyünk haza. A válasz megint ordítás volt, hogy a mi cuccaink már rég nincsenek az irodában, ott vannak a ruhatárban, amire már senki sem vigyázott. Hogy mi van? A táskáink, amiben pénz, iratok, telefon, útlevél, lakáskulcs voltak,valamint a fotós táskám, pulóver, és a kabátok. Értetlenül mentünk a ruhatárhoz, ahol a táskáink megvoltak minden tartalmukkal, de a kabátjaink eltűntek. Illedelmesen megkérdeztük, hogy hova tették a kabátjainkat? Mire a válasz az volt, hogy azokat mi már elvittük, és szó nélkül karon fogtak mindkettőnket majd február elején, éjjel 4-kor a kb 6 fokban, kabát nélkül az utcára lettünk téve.

Na ezt rakd össze! Életemben nem érzetem magam ilyen hülyén. A két táskám hiánytalanul megvan, gépem a kezemben de a kabátok eltűntek? Semmi emlékképem sem volt, hogy én a kabátomat felvettem volna és mondjuk elhagytam a clubot. Hetekig agyaltunk rajta a barátnőmmel, hogy mi történt, amiért így bántak velünk és hol a kabátunk? Persze semmi kézzelfogható magyarázatot nem találtunk. A gépemen lévő fotók pedig semmiről sem árulkodtak, csak egy állati jó buliról.

A történet pont egy éve volt, és talán az agyam úgy gondolta, hogy itt az ideje a felszínre hozni, hogy mi történt akkor este. Sosem fogom tudni bizonyítani, és értelme sem lenne, de az teljesen biztos, hogy semmi olyan nem történt, amiért nekem egy kicsit is rosszul kéne éreznem magam. A közelmúltban beugrott néhány kép, melyek tökéletesen igazolják, hogy az agyam szedálása ugyan részben sikerült, de erőszak nem történt. A beugró képkockák azt is bizonyítják, hogy képes voltam megvédeni magamat, és az ahogyan kiraktak minket a clubból, szintén azt bizonyítja, hogy nem sikerült az aljas módon kitervelt bántalmazás.

Tanulság? Ne ítélj, hogy ne ítéltess! Inkább Te is vigyázz magadra bárhol is jársz, és ha a fenti tünetek bármelyikét is érzékeled, ne a friss levegőre menj, hanem a tömegbe, mert ott nem érhet támadás.

NoraS