Május Jadranovo - Részlet az új, VÁLTOZÁS című könyvemből -

APOLLO 

Május Jadranovo

2015. május

Emlékszel arra, hogy az első könyvemben mit ígértem Apollonak, miközben Mallorcán ülve írtam életem első könyvét?

„ Ígérem KisApollo, tengerpartos kutyát csinálok belőled!

Miután kisöreg barátom egészen jó kondiba került, isteni sugallatként megérkezett az ötlet, hogy igazán elmehetnénk pár napra a tengerhez. A hosszú autózás Apollonak egyáltalán nem okoz gondot, pár óra alatt leérünk az autópályán Horvátországba, és akkor most Apika nyaralni fog.

Érdekes, hogy a családom nem mondta kapásból, hogy hülye ötletem van, mert ez Apollonak már macerás lenne, hanem támogattak. Gyorsan elrohantam az állatorvosunkhoz és kértem tőle szakvéleményt, hogy elindulhatunk-e vagy letiltja az utazást. De Gyuri mosolyogva azt mondta, hogy vigyed csak, úgyis mindig ezt akartad. Élvezni fogja és minden rendben lesz. Gyorsan kiállított neki egy útlevelet és már foglalhattam is a szállást.

Őszinte leszek! Beletettem a pakliba, hogy útközben vagy a nyaralás alatt elveszítem Apollot, de így is vállaltam a kalandot, mert tudtam, hogy az ő számára ez egy hatalmas élmény lesz.

Még aznap találtam a neten egy cuki apartmant, Jadranovoban, ami egy apró halászfalu. Pont ez kell nekünk, hogy szabadon lehessünk egy idős kutyával. Az apartman tulajdonosával lebeszéltem az öreg, nagytestű útitársunkat, és Ladislav bácsi nagy szeretettel várta Apollot is.

Összepakoltunk majdnem egy hétre, és a tesómmal, anyukámmal és Apolloval nekivágtunk a Horvát tengerpartnak. Út közben minden a legnagyobb rendben volt, kivéve egy megállót. Pisi, séta, szimatolás és vízivás után már Apollo az autóban ült, amikor anyukám ölébe kitette az előbb megivott vizet és egy teljes papír zsebkendőt, amit gondolom indulás előtt lopott és nyelt le. A lényeg az, hogy megszabadultunk a nyomasztó papírtól, kicsit borogattuk Apika fejét vizes ruhával, és egy jó órával később már a szálláson is voltunk.

A fotókról is rohadt jól nézett ki az apartman, és a környezet is, de a valóságban ez százszor szebb volt. A tenger pontosan egy lépésre van a háztól, és a teraszról is az öblöt látod. Elfoglaltuk a szállást és anyukám nekiállt valami eleséget készíteni, Apollo pedig lefeküdt a teraszra, szemben a tengerrel és csak nézte. Hatalmas sóhajtások közepette pedig szép lassan elaludt.

Ettől kezdve Apika nappali pihenője a terasz volt. Kapott takarót, hogy kényelmes legyen számára a fekvés, és amikor a nap arra járt, napernyővel védtük őt. Tényleg Apolloról szólt a nyaralás, de azt hiszem ezt egyikünk sem bánta.

Sosem fogom elfelejteni, hogy 10 kunáért (400 Ft) szereztem friss vizet Apollonak Opatijában. Annyira „ügyesen” van megszerkesztve a város, hogy kutyával esélyed se legyen jól érezni magad. Tiszta sor, hogy iszonyatosan gazdag ez a város, és nem is a tömegturizmusra épít, de hogy a szökőkutak úgy legyenek tervezve, hogy a kezedet sem tudod megmosni a dög melegben, az kiakasztott. Kutyát a partra vinni tilos. De ez sem volt gond. Ültünk a sétányon a padon, és csodáltuk Apolloval a tengert.

Crikvenica viszont a mi helyünk volt. A parkolás olcsó, és biztonságos. A tengerbe pedig szinte ott mész bele, ahol csak akarsz. Itt hatalmasakat sétáltunk, és naplementés képeket lőttünk, Apollo pedig tudta, hogy minden őérte van. Nem tudom honnan volt benne még ennyi erő, de csak ment, húzott a pórázzal, és csak ment és sétált.  Borzasztóan élvezte, az emberek pedig őt csodálták, hogy 13 évesen ennyire jó erőben van, és nyaralgat.

Krk- szigeti kirándulásunk legcukibb húzása az volt, amikor Apika telibe pisilte bosszúból a sétáló utca közepét. Történt ugyanis, hogy Baska hiába szép hely, itt is ki vannak tiltva a kutyák a partról. Ám ha már itt járunk, akkor sétáljunk egyet. Az, hogy Apollo hol fog pisilni, vagy mást végezni…ki tudja.

Már jöttünk visszafelé, sőt a sétány elején jártunk, ahol egymás mellett sorakoznak az éttermek. Apollo egyszer csak megállt, ránézett az étterem előtt ácsorgó és beszélgető pincérekre. Meggyőződött róla, hogy biztosan rá figyelnek-e, és hanyag eleganciával odapisilt az étterem bejáratával szembe. Nem tudtam, hogy mit lépjek… de a pincérek lefagytak, ám valahol igazat adtak Apollonak, és egy szót sem szóltak. Hoztak egy vödör vizet és lelocsolták.

Mivel a tenger és az apartman között volt jó pár lépcső, mindig megterveztük a napunkat, hogy Apollonak a lehető legkevesebbszer kelljen naponta megtennie.  Teljesen biztonságos volt számára a ház és a környezet is. Nem kellett minden pillanatban attól tartani, mikor lép ki az utcára és egy figyelmetlen autós elüti a seggét. Mackó barát biztonságban volt, mi pedig nyugodtan tudtunk pihenni.

Gyorsan eltelt ez a pár nap a tengernél, de milliónyi fotó és videó segít abban, hogy minél több perce megmaradjon nekünk.

Az útról is szerencsésen értünk haza, ám Apollo ettől kezdve nem jelezte esténként, hogy velem szeretne aludni és toljam fel a seggét az emeletre. Feltűnt, hogy a nappaliban akar maradni, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, hiszen tudja ő, hogy mit szeretne. Hiányzott mellőlem nagyon, de úgy gondoltam a nyaralás alatt elég sokat sétált és most jobb neki, ha nem lépcsőzik. A séták és a kedve rendben volt, csak valahogy mégis azt láttam, hogy romlik az állapota.

Nem tudtam megfogalmazni, hogy mi lehet a baj, csak azt éreztem, hogy valami nem stimmel. Beültettem a kocsiba és elvittem őt Gyuri doktor bácsihoz, de nem akart kiszállni a kocsiból. Máskor alig várja, hogy kinyissam a kocsi ajtaját és menjünk a  Gyurihoz, de most meg ki sem akar szállni? Mi ez?

Gondolkoztam pár napig, majd úgy döntöttem, isteni sugallatra, hogy ideje őt megmutatni egy másik orvosnak is. Eszembe is jutott Bujáky Miklós, aki még sok évvel ezelőtt a második szetter lányunkat műtötte, és apukám nagyon meg volt elégedve vele. Így egyértelmű volt, hogy irány a Bujáky rendelő.

Kivártuk a sorunkat, nyílt a rendelő ajtaja, és bementünk. Apollo is simán bejött, mintha ismerőshöz jöttünk volna. Elkezdtem volna mondani a doktor úrnak, hogy milyen gondjai vannak Apollonak, és úgy éreztem lehet, hogy orvost kellene váltanunk. De mire ezeket kimondhattam volna, Apollo lefeküdt a földre, és megnyugodva álomba szenderült. Együtt röhögtünk a doktorral, hogy úgy tűnik, Apollo döntött is. Én pedig végre megnyugodtam, hogy jó helyen vagyunk.

Bujáky doktorral átbeszéltük Apollo minden gondját, baját és egy teljesen más orvosságot kaptunk, távozáskor pedig simogatást és dicsértet, hogy korához képest tök jól van ám.

Tetszett a részlet? Köszönöm, ha megosztod! :) 

További infó: norakonyv@gmail.com

NoraS

Jó reggelt! ELŐSZÓ részlet A VÁLTOZÁS című könyvemből

Jó reggelt! J

Ha tehetném, mindig úgy köszönnék mindenkinek, hogy jó reggelt! Ám, ha nem akarom, hogy hülyének nézzenek az emberek, akkor kicsit alkalmazkodom az igényeikhez és a berögződött szokásaikhoz, tehát eztán is csak délig fogom azt köszönni, hogy jó reggelt! J

Elkészült a harmadik könyvem, és egyelőre még szükségem van egy pici időre, hogy feldolgozzam, kész van! Ez is egy lelkiállapot, csak most végre nem érzek olyan hatalmas ürességet magamban, mint az első két könyvem befejezése után. Most úgy érzem, hogy legszívesebben leülnék megírni a negyediket. Annyi ötletem támadt, hogy már elkezdtem jegyzetelni őket, nehogy eltűnjenek az éterben.

Száguldozom a negyedik könyvem felé, miközben biztosan van olyan, aki még az első két könyvemet sem olvasta. Nem akarom azt mondani, hogy a harmadik, VÁLTOZÁS című könyvemhez mindenképpen szükséges ismerni a NÓRA és a NÓRA2 köteteimet, mert igyekeztem a VÁLTOZÁS-t úgy megírni, hogy önállóan is megállja a helyét. De, ha szeretnéd a teljes történetet ismerni, akkor javaslom, hogy a harmadik könyvem megjelenéséig olvasd el a NÓRÁ-kat.

Össze fogom gyűjteni kötetenként a megjelent részleteket, hogy olvasgathass. Ha a részletek alapján megtetszenek a könyvek, akkor PDF vagy nyomdai formában meg tudod őket rendelni, de erről később.  

ELŐSZÓ

Részlet a VÁLTOZÁS című, hamarosan megjelenő könyvemből

JÓ REGGELT!

A kedvenc mondatom a Jó reggelt! Erre onnan jöttem rá, hogy többen rám szóltak, olyan tíz, tizenegy óra körül, délelőtt, hogy már nincs reggel, miért mondom? Kénytelen voltam ezen elgondolkodni minden alkalommal, mert igazuk volt. Jó reggelt reggel mondunk, nem pedig délelőtt. De a szép napot nekem nem üdvözlő, hanem elköszönő mondat. Imádom a reggelt, mert olyan, mintha egy új oldalt kezdenél egy könyvben. Tele van lehetőséggel, teendővel, izgalommal, várakozással. Előttem van az egész nap, és jó eséllyel az fog történni a nap folyamán, amit én szeretnék. Persze, tudjuk, hogy ez nem így van, de én erre törekszem. Nem lesem valami mögé bújva, hogy vajon milyen veszély vagy rossz, kellemetlen helyzet elé állít a nap. Kapom őket így is, bőven. A jó reggelt, tele van friss energiával, a jó reggelt nekem egy tiszta állapot. Ezt igyekszem elvinni minden egyes napba, addig, amíg valaki rám nem szól, hogy jó reggelt??? Az akasztott ember már ki is hűlt!

 Ha jó a reggelem, akkor jó lehet a napom további része is, és így nagyobb az esély az apró csodákra. Ez a hozzáállás még mindig jobb, mintha elkezdenék még az ágyban azon aggódni, hogy vajon tényleg ráesik-e a cserép a fejemre, amint kilépek az ajtón? Tényleg igaz az, hogy ha bal lábbal kelünk fel, akkor ballábas napunk is lesz. Tök egyszerű. Amikor a szarpasszos állapotodban vagy, nagyon alacsonyan rezegsz, és amikor alacsonyan rezegsz, ezeket a frekvenciákat érzékeled. Tehát sorozatban rossz dolgok fognak történni. Sok apró rossz, amik délutánra már sírásra is késztetnek. Kiborulsz, holott egy sima szerda van. Ha jó passzban lennél, észre sem vennéd ezeket az apró szarságokat. Úgy lépnél át rajtuk, mint egy darab kavicson az utcán. Ha jó a reggelem, jó lehet az egész napom. A reggeli és délelőtti időszak az én esetemben a legtevékenyebb és legaktívabb.

Szeretek reggel elintézni sok apró dolgot, mert így már tíz órára úgy érzem, hogy tevékeny és hasznos voltam.

Jó reggelt! J

Köszönöm, ha megosztod a bejegyzésemet!

Nézz körül itt is https://www.facebook.com/norapictures

NoraSm

A könyv magánkiadásban jelent meg, bolti forgalomban nem kapható. 

Itt tudod megrendelni: 

norapicture@gmail.com