Május Jadranovo - Részlet az új, VÁLTOZÁS című könyvemből -

APOLLO 

Május Jadranovo

2015. május

Emlékszel arra, hogy az első könyvemben mit ígértem Apollonak, miközben Mallorcán ülve írtam életem első könyvét?

„ Ígérem KisApollo, tengerpartos kutyát csinálok belőled!

Miután kisöreg barátom egészen jó kondiba került, isteni sugallatként megérkezett az ötlet, hogy igazán elmehetnénk pár napra a tengerhez. A hosszú autózás Apollonak egyáltalán nem okoz gondot, pár óra alatt leérünk az autópályán Horvátországba, és akkor most Apika nyaralni fog.

Érdekes, hogy a családom nem mondta kapásból, hogy hülye ötletem van, mert ez Apollonak már macerás lenne, hanem támogattak. Gyorsan elrohantam az állatorvosunkhoz és kértem tőle szakvéleményt, hogy elindulhatunk-e vagy letiltja az utazást. De Gyuri mosolyogva azt mondta, hogy vigyed csak, úgyis mindig ezt akartad. Élvezni fogja és minden rendben lesz. Gyorsan kiállított neki egy útlevelet és már foglalhattam is a szállást.

Őszinte leszek! Beletettem a pakliba, hogy útközben vagy a nyaralás alatt elveszítem Apollot, de így is vállaltam a kalandot, mert tudtam, hogy az ő számára ez egy hatalmas élmény lesz.

Még aznap találtam a neten egy cuki apartmant, Jadranovoban, ami egy apró halászfalu. Pont ez kell nekünk, hogy szabadon lehessünk egy idős kutyával. Az apartman tulajdonosával lebeszéltem az öreg, nagytestű útitársunkat, és Ladislav bácsi nagy szeretettel várta Apollot is.

Összepakoltunk majdnem egy hétre, és a tesómmal, anyukámmal és Apolloval nekivágtunk a Horvát tengerpartnak. Út közben minden a legnagyobb rendben volt, kivéve egy megállót. Pisi, séta, szimatolás és vízivás után már Apollo az autóban ült, amikor anyukám ölébe kitette az előbb megivott vizet és egy teljes papír zsebkendőt, amit gondolom indulás előtt lopott és nyelt le. A lényeg az, hogy megszabadultunk a nyomasztó papírtól, kicsit borogattuk Apika fejét vizes ruhával, és egy jó órával később már a szálláson is voltunk.

A fotókról is rohadt jól nézett ki az apartman, és a környezet is, de a valóságban ez százszor szebb volt. A tenger pontosan egy lépésre van a háztól, és a teraszról is az öblöt látod. Elfoglaltuk a szállást és anyukám nekiállt valami eleséget készíteni, Apollo pedig lefeküdt a teraszra, szemben a tengerrel és csak nézte. Hatalmas sóhajtások közepette pedig szép lassan elaludt.

Ettől kezdve Apika nappali pihenője a terasz volt. Kapott takarót, hogy kényelmes legyen számára a fekvés, és amikor a nap arra járt, napernyővel védtük őt. Tényleg Apolloról szólt a nyaralás, de azt hiszem ezt egyikünk sem bánta.

Sosem fogom elfelejteni, hogy 10 kunáért (400 Ft) szereztem friss vizet Apollonak Opatijában. Annyira „ügyesen” van megszerkesztve a város, hogy kutyával esélyed se legyen jól érezni magad. Tiszta sor, hogy iszonyatosan gazdag ez a város, és nem is a tömegturizmusra épít, de hogy a szökőkutak úgy legyenek tervezve, hogy a kezedet sem tudod megmosni a dög melegben, az kiakasztott. Kutyát a partra vinni tilos. De ez sem volt gond. Ültünk a sétányon a padon, és csodáltuk Apolloval a tengert.

Crikvenica viszont a mi helyünk volt. A parkolás olcsó, és biztonságos. A tengerbe pedig szinte ott mész bele, ahol csak akarsz. Itt hatalmasakat sétáltunk, és naplementés képeket lőttünk, Apollo pedig tudta, hogy minden őérte van. Nem tudom honnan volt benne még ennyi erő, de csak ment, húzott a pórázzal, és csak ment és sétált.  Borzasztóan élvezte, az emberek pedig őt csodálták, hogy 13 évesen ennyire jó erőben van, és nyaralgat.

Krk- szigeti kirándulásunk legcukibb húzása az volt, amikor Apika telibe pisilte bosszúból a sétáló utca közepét. Történt ugyanis, hogy Baska hiába szép hely, itt is ki vannak tiltva a kutyák a partról. Ám ha már itt járunk, akkor sétáljunk egyet. Az, hogy Apollo hol fog pisilni, vagy mást végezni…ki tudja.

Már jöttünk visszafelé, sőt a sétány elején jártunk, ahol egymás mellett sorakoznak az éttermek. Apollo egyszer csak megállt, ránézett az étterem előtt ácsorgó és beszélgető pincérekre. Meggyőződött róla, hogy biztosan rá figyelnek-e, és hanyag eleganciával odapisilt az étterem bejáratával szembe. Nem tudtam, hogy mit lépjek… de a pincérek lefagytak, ám valahol igazat adtak Apollonak, és egy szót sem szóltak. Hoztak egy vödör vizet és lelocsolták.

Mivel a tenger és az apartman között volt jó pár lépcső, mindig megterveztük a napunkat, hogy Apollonak a lehető legkevesebbszer kelljen naponta megtennie.  Teljesen biztonságos volt számára a ház és a környezet is. Nem kellett minden pillanatban attól tartani, mikor lép ki az utcára és egy figyelmetlen autós elüti a seggét. Mackó barát biztonságban volt, mi pedig nyugodtan tudtunk pihenni.

Gyorsan eltelt ez a pár nap a tengernél, de milliónyi fotó és videó segít abban, hogy minél több perce megmaradjon nekünk.

Az útról is szerencsésen értünk haza, ám Apollo ettől kezdve nem jelezte esténként, hogy velem szeretne aludni és toljam fel a seggét az emeletre. Feltűnt, hogy a nappaliban akar maradni, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, hiszen tudja ő, hogy mit szeretne. Hiányzott mellőlem nagyon, de úgy gondoltam a nyaralás alatt elég sokat sétált és most jobb neki, ha nem lépcsőzik. A séták és a kedve rendben volt, csak valahogy mégis azt láttam, hogy romlik az állapota.

Nem tudtam megfogalmazni, hogy mi lehet a baj, csak azt éreztem, hogy valami nem stimmel. Beültettem a kocsiba és elvittem őt Gyuri doktor bácsihoz, de nem akart kiszállni a kocsiból. Máskor alig várja, hogy kinyissam a kocsi ajtaját és menjünk a  Gyurihoz, de most meg ki sem akar szállni? Mi ez?

Gondolkoztam pár napig, majd úgy döntöttem, isteni sugallatra, hogy ideje őt megmutatni egy másik orvosnak is. Eszembe is jutott Bujáky Miklós, aki még sok évvel ezelőtt a második szetter lányunkat műtötte, és apukám nagyon meg volt elégedve vele. Így egyértelmű volt, hogy irány a Bujáky rendelő.

Kivártuk a sorunkat, nyílt a rendelő ajtaja, és bementünk. Apollo is simán bejött, mintha ismerőshöz jöttünk volna. Elkezdtem volna mondani a doktor úrnak, hogy milyen gondjai vannak Apollonak, és úgy éreztem lehet, hogy orvost kellene váltanunk. De mire ezeket kimondhattam volna, Apollo lefeküdt a földre, és megnyugodva álomba szenderült. Együtt röhögtünk a doktorral, hogy úgy tűnik, Apollo döntött is. Én pedig végre megnyugodtam, hogy jó helyen vagyunk.

Bujáky doktorral átbeszéltük Apollo minden gondját, baját és egy teljesen más orvosságot kaptunk, távozáskor pedig simogatást és dicsértet, hogy korához képest tök jól van ám.

Tetszett a részlet? Köszönöm, ha megosztod! :) 

További infó: norakonyv@gmail.com

NoraS

Nora Smith, Nóra (Siker, Kudarc, Valóság, Szex, Mallorca)

Azért írtam ezt a könyvet, hogy erőt adjak Neked a mindennapok árnyoldalainak és néha poklainak elviseléséhez, és hogy új utakat mutassak az álmok és célok megtalálásához, és aztán hitet a kitartásban, hogy végül megvalósítsd Önmagad.  Egy hús-vér ember és nő vagyok, aki megosztja most veled életének néhol sötétebb, de inkább naposabb oldalait. Meríts erőt az én sikereimből, hogy Te még sikeresebb lehess! Ajánlom ezt a könyvet minden korosztály számára, mert ha csak egy olyan mondatot olvasol benne, amiben magadra ismersz, vagy új megvilágításba helyeztem számodra a dolgokat, amiken elgondolkozol, akkor már megérte megírnom életem eddigi történetét. 

Tartalom: 

Miért pont Mallorca? Mért költöztem el egyedül a világ végére? Miért olyan vonzó szigetlakónak lenni? Miért hagytam itt a felépített karrieremet? Milyen érzés egyedül lenni sok hónapon át, és mi indított el az írás útján? Mért van annyi szingli manapság? Mért jobb nekünk egyedül, mint egy rossz, ám létező kapcsolatban? Mért építünk magunk köré várakat, és miért nem bízunk meg a férfiakban, és miért ügyelünk rá olyan berögződött reflex-el, hogy ne engedjünk magunkhoz igazán közel SENKIT?  Miről szól egy fotós munkája? Milyen kulisszatitkai vannak a Dj világnak? Szépség és csillogás, hit és kudarc, nagy barátságok, és érdekes sztorik. Ebben az életrajzi könyvben sok érdekes, és elgondolkodtató témát dolgoztam fel.

https://norapicture.blogspot.hu/2013/01/nora-smith-nora-siker-kudarc-valosag.html

Nem regény, nem napló, nem blog. Az biztos, hogy általános közhelyektől mentes, tartalmas olvasmány, amit minden nőnek és persze férfinak is ajánlok. A mai világ olyan, amikor az emberek hajlamosak eltitkolni még önmaguk előtt is a valóságot. Itt egy bátor nő, aki előáll valami egészen mással és nem kliséket használ, hanem saját gondolatot alkalmaz. Életszagú, valóságos téma. (Sz. Zsuzsa)        Olvass tovább itt Klikk :)

 Hangos könyv bevezető ITT

Beszélgetés a JUVENTUS rádióban 1. rész ITT

Beszélgetés a JUVENTUS rádióban 2. rész ITT

A könyv bolti forgalomban NEM kapható, magánkiadásban jelent meg.

A/5 méret Szerzői kiadás

A NÓRA megrendelhető PDF és kézzelfogható verzióban is.

Info: norakönyv@gmail.com

Köszönöm, ha megosztod! :) 

NoraS

Jó reggelt! ELŐSZÓ részlet A VÁLTOZÁS című könyvemből

Jó reggelt! J

Ha tehetném, mindig úgy köszönnék mindenkinek, hogy jó reggelt! Ám, ha nem akarom, hogy hülyének nézzenek az emberek, akkor kicsit alkalmazkodom az igényeikhez és a berögződött szokásaikhoz, tehát eztán is csak délig fogom azt köszönni, hogy jó reggelt! J

Elkészült a harmadik könyvem, és egyelőre még szükségem van egy pici időre, hogy feldolgozzam, kész van! Ez is egy lelkiállapot, csak most végre nem érzek olyan hatalmas ürességet magamban, mint az első két könyvem befejezése után. Most úgy érzem, hogy legszívesebben leülnék megírni a negyediket. Annyi ötletem támadt, hogy már elkezdtem jegyzetelni őket, nehogy eltűnjenek az éterben.

Száguldozom a negyedik könyvem felé, miközben biztosan van olyan, aki még az első két könyvemet sem olvasta. Nem akarom azt mondani, hogy a harmadik, VÁLTOZÁS című könyvemhez mindenképpen szükséges ismerni a NÓRA és a NÓRA2 köteteimet, mert igyekeztem a VÁLTOZÁS-t úgy megírni, hogy önállóan is megállja a helyét. De, ha szeretnéd a teljes történetet ismerni, akkor javaslom, hogy a harmadik könyvem megjelenéséig olvasd el a NÓRÁ-kat.

Össze fogom gyűjteni kötetenként a megjelent részleteket, hogy olvasgathass. Ha a részletek alapján megtetszenek a könyvek, akkor PDF vagy nyomdai formában meg tudod őket rendelni, de erről később.  

ELŐSZÓ

Részlet a VÁLTOZÁS című, hamarosan megjelenő könyvemből

JÓ REGGELT!

A kedvenc mondatom a Jó reggelt! Erre onnan jöttem rá, hogy többen rám szóltak, olyan tíz, tizenegy óra körül, délelőtt, hogy már nincs reggel, miért mondom? Kénytelen voltam ezen elgondolkodni minden alkalommal, mert igazuk volt. Jó reggelt reggel mondunk, nem pedig délelőtt. De a szép napot nekem nem üdvözlő, hanem elköszönő mondat. Imádom a reggelt, mert olyan, mintha egy új oldalt kezdenél egy könyvben. Tele van lehetőséggel, teendővel, izgalommal, várakozással. Előttem van az egész nap, és jó eséllyel az fog történni a nap folyamán, amit én szeretnék. Persze, tudjuk, hogy ez nem így van, de én erre törekszem. Nem lesem valami mögé bújva, hogy vajon milyen veszély vagy rossz, kellemetlen helyzet elé állít a nap. Kapom őket így is, bőven. A jó reggelt, tele van friss energiával, a jó reggelt nekem egy tiszta állapot. Ezt igyekszem elvinni minden egyes napba, addig, amíg valaki rám nem szól, hogy jó reggelt??? Az akasztott ember már ki is hűlt!

 Ha jó a reggelem, akkor jó lehet a napom további része is, és így nagyobb az esély az apró csodákra. Ez a hozzáállás még mindig jobb, mintha elkezdenék még az ágyban azon aggódni, hogy vajon tényleg ráesik-e a cserép a fejemre, amint kilépek az ajtón? Tényleg igaz az, hogy ha bal lábbal kelünk fel, akkor ballábas napunk is lesz. Tök egyszerű. Amikor a szarpasszos állapotodban vagy, nagyon alacsonyan rezegsz, és amikor alacsonyan rezegsz, ezeket a frekvenciákat érzékeled. Tehát sorozatban rossz dolgok fognak történni. Sok apró rossz, amik délutánra már sírásra is késztetnek. Kiborulsz, holott egy sima szerda van. Ha jó passzban lennél, észre sem vennéd ezeket az apró szarságokat. Úgy lépnél át rajtuk, mint egy darab kavicson az utcán. Ha jó a reggelem, jó lehet az egész napom. A reggeli és délelőtti időszak az én esetemben a legtevékenyebb és legaktívabb.

Szeretek reggel elintézni sok apró dolgot, mert így már tíz órára úgy érzem, hogy tevékeny és hasznos voltam.

Jó reggelt! J

Köszönöm, ha megosztod a bejegyzésemet!

Nézz körül itt is https://www.facebook.com/norapictures

NoraSm

A könyv magánkiadásban jelent meg, bolti forgalomban nem kapható. 

Itt tudod megrendelni: 

norapicture@gmail.com

VÁLTOZÁS Bevezető - Részlet a készülő III. könyvemből-

VÁLTOZÁS 2017. január 17. kedd

Egy bölcs ember egyszer azt mondta, hogy egy valami állandó, a változás. Ő volt Herakleitosz.

Állj meg egy kicsit és gondolkozz el ezeken a szavakon. Érted őket? Tényleg érted? Akkor jó. Mert eszemben sincs azokhoz az emberekhez szólni, akik görcsösen azt vallják, hogy ők sosem változnak. Dehogynem, csak annyira sem ismerik magukat, hogy a bennük és körülöttük zajló változásokat észrevegyék. Ők ne is változzanak, minek?

Tehát, miért nem veszi észre azt valaki, hogy mondjuk, egyszer csak nem a vanília fagyit kéri Bagamérinél, hanem a csokit? Hogy nem veszi azt észre valaki, hogy régen nem szerette a pacalt, mostanában pedig igen? Tényleg ennyire nem figyel magára az emberek zöme? És akkor hol vannak a nagy változások? Te szereted a változásokat, vagy mindent megteszel, hogy a komfortzónádat nehogy átlépd? Hol van a te komfortzónád határa és hol van az enyém? Én tudom az enyémeket, de mindenki tudja a sajátjait? Mit csinálnak azok az emberek, akik a „nem változom” táborba vagy csoportba tartoznak? Amikor várakozik a sorára a pékségben vagy várja a buszt, nem gondolkodik semmin? Nem pörgeti vissza a filmet a fejében bizonyos dolgokkal kapcsolatban? Amikor este az ágyában álomra hajtja a fejét, nem pörögnek neki vissza a nap kockái maguktól? Nem társul hozzá érzelem? Ezt jól csináltam, azt kevésbé, ott ügyes voltam, ott meg kiálltam magamért, azaz fejlődtem. Erősebb lett az önérzetem és jól vagyok a bőrömben. Mert ez mind változás. Ezt hogy nem lehet észrevenni? Vagy tényleg csend van ezeknek az embereknek a fejében? Nekik nincs belső hangjuk, ami útbaigazítaná, vagy jelezne, hogy rossz irányba haladnak?

Az mekkora változás, amikor a körülmények hatására leesik neked, hogy azt hitted magadról, hogy türelmes és fegyelmezett vagy, aztán kiderül, hogy nem. Nagyon nem! Türelmetlen és túl gyors voltál, hiába figyeltél arra, hogy ne vidd túlzásba időnként, és ne pörögd túl magad. De, igen. Túlpörögted magad. Ez az a helyzet, amikor kénytelen vagy változni, mert az orrod alá dugta az élet, hogy tanulj.

A másik változást jobban szeretem, azt, amikor én akarok változni. Mondjuk tanulni, vagy fejlődni egy területen. Képezni magam, és gyakorolni, ha szükséges. Tudod hány videó filmet csináltam meg mire azt mondták, hogy igen! Ez most már jó. Nem morogtam közben, hogy újra kell kezdenem az elejéről, vagy sokat kell korrigálnom, snitteket cserélni és a zenét alatta. Tanultam. Fejlődtem, változtam. Én akartam. Még a vágóprogramot is én választhattam ki, viszont a saját időmből internetes segítséggel tanultam meg a programot kezelni. Ma is csak az alapokat ismerem, és van még hova fejlődni, de arra büszke vagyok, hogy a nyersanyagaimat felhasználó ismert tv csatornák szívesen használják és dicsérik. És nem csak dicsérik, hanem viszont is látom a tévében, és a nevemet sem felejtik el odaírni.

Sokkal jobb úgy fejlődni, ha azt te magad akarod, de az csak úgy megy, ha ismered magad. Érzed belül, hogy mi az, ami téged érdekel. Ha tudod, akkor nyert ügyed van. Ha nem, akkor szánj rá időt, hogy kipróbálj dolgokat, aztán meg fog jönni, hogy mi is vagy te igazából. Mi köt le, mi érdekel, miről szeretnél többet tudni, olvasni. Menj el rajzolni egy hétvégére. Menj el lovagolni egy lovardába. Menj úszni, vitorlázni. Mi vonz téged? Mi tölt fel? Mitől érzed jól és energikusnak magad?  Miért nem tanítják meg ezeket a dolgokat az óvodában? Amerikában azt mondják a gyerekeknek, hogy bármi lehetsz! Giccses, de igaz. Nálunk mit mondanak a kicsiknek? Ülj le, egyes! A motiváció szót is bevehetem a sokatmondó szavak közé. A kettő közül melyik a motiváció, a dicséret vagy a testi fenyítés? A szárnyalás vagy a félelem? Melyik kisgyerek fog megtanulni hamarabb és biztonságosabban úszni, az, akit küldenek a medencébe, vagy az, aki alig várja, hogy a víz alá merülhessen?

Értem, hogy annak idején, amikor én voltam kicsi gyerek, nem is hallottak a szülők arról, hogy figyelgesd a gyerekedet, hogy mi iránt fogékony, miben ügyes, mi érdekli? És igazából sok más dolgod nincs is ezek után, mint efelé terelni, és hagyni, hogy ő akarja. Amikor én voltam kicsi gyerek, egyik héten a művészi torna a másik héten a citera a következőn a könyvtár, majd a néptánc érdekelt. Belekóstoltam mindenbe, amibe csak lehetett. Zongorázni akartam, de azt mondták, hogy én maximum trombitálni fogok, nem zongorázni, mert nem vagyok alkalmas zongoristának. Egyszer voltam trombitaórán, soha többet. Egy idő után viszont a sok érdeklődésből az lett, hogy ez a gyerek mindent akar, de igazából semmit sem. Nem volt igaz.

Próbálgattam magam, hogy miben lehetnék én is jó, mint a társaim. Amikor kiderült, hogy a baletthez meg már túl öreg vagyok, azt hiszem feladtam, és nem figyeltem oda többé arra, hogy mit szeretnék én csinálni. Ettől kezdve sok évig elvárásoknak igyekeztem megfelelni, hol az iskolában, hol otthon, és mint tudjuk, egyik sem sikerült. Azt hittem ez majd megkönnyíti az életemet, de jócskán felnőtt voltam már, amikor ismét változások sora árán rájöttem, hogy senki miatt sem kell változnom, csak magam miatt és senkinek sem kell megfelelni, csak magamnak.  Amikor ide eljutsz, megtanulsz nemet mondani. Amikor megtanulsz nemet mondani, azonnal meghatároztad az értékedet és ezt mindenki észre fogja venni.

Abban a pillanatban, ahogy kilépsz a sorból, és a saját ösvényedre lépsz, egy teljesen másik világ tárul eléd. Nem kell megijedni, még nem vagyunk Csoda országban, csak végre kiléptünk abból az állapotból, hogyan vessünk véget életünknek, mert elfelejtettük értékelni magunkat, hiszen erre sem tanít meg minket, senki! Előbb magadat értékeld, majd utána fognak mások is értékelni. Előbb magadat vedd komolyan, és majd utána fognak mások is komolyan venni. Előbb tanuld meg magad képviselni, és majd utána fognak téged mások is képviselni. Hetekre volt szükségem, hogy megértsem mit jelent az, hogy magamat képviselni.

Azt hiszem, bevezetésnek ennyi pont elég is.

Hónapok óta azon gondolkozom, hogyan hozzam össze a harmadik könyvemet. Most azt kérdezed, hogy kinek az elvárása a harmadik könyv megírása? Az enyém, vagy másoké? Nos, remélem, hogy senki sem várja el tőlem, hogy harmadszor is belevessem magam a betűkbe és a mondatokba. Abban bízom, hogy várják a harmadik könyvet, türelmetlenül. És én sem várom el magamtól. Na jó, egy kicsit igen!  Ha már annyi minden mondanivalóm volt két könyvön keresztül, akkor az elmúlt három évben csak történetek olyan dolgok, amelyek közkincsé tehetőek és megoszthatóak, és hasznosak lehetnek, de leginkább kikapcsolja az agyadat.

Tehát, hónapok óta időről időre bekúsztak a fejembe a harmadik könyvem gondolatai, de valahogy mindig ugyanoda lyukadtam ki. Azok a dolgok, amik nagyon kikívánkoznak belőlem, túlságosan személyesek, bensőségesek, vagy konkrétan titkosak. Tehát nem tudok olyan könyvet írni, mint az első kettő volt, mert kivitelezhetetlen. Jó, akkor mit tegyek? Tusolás közben tettem fel a nagy kérdést mondjuk úgy, hogy az Univerzumnak. Mi legyen a harmadik könyvem címe?  Az volt a furcsa, hogy azonnal kaptam is egy választ, VÁLTOZÁS.

Önmagában az is változás, hogy a könyvem címén, tartalmán, megközelítésén, felépítésén, és az összhatásán változtatok. Persze ez is én vagyok, és viszem tovább az első két könyvet, de már másképp. Hiszen én is más lettem.

Nsmith 

facebook.com/norapicture 

Tetszett a harmadik könyvem eleje? Köszönöm, ha megosztod! :) ...és meg is rendelheted, nálam! :) 
info: norapicture@gmail.com