Nóra 2. bevezető(részlet)

2013. január 4.  

        

Milyen fura, csak most esik le, hogy ez a dátum számomra milyen fontos.. Ma van pontosan két éve, hogy Karácsony után visszarepültem Mallorcára, hogy új lendülettel elkezdjek valami értékeset megvalósítani.  Istenem, hogy szalad az idő! Két évvel ezelőtt pont ilyenkor csekkoltam be Bécsben a Pálmai járatra, és anyukám épp a napokban vallotta be, hogy hajszál választotta őt el akkor attól, hogy kimondja,

-  Kicsim, ne menj vissza, maradj itt! 

De jó, hogy nem tette, lehet, hogy sose írtam volna meg az első könyvemet, most pedig két évvel később már rég itthon vagyok, és laptoppal az ölemben, január 04.-n elkezdem a Nóra második részét írni. 

Néhány nappal ezelőtt egy ajándék példányt postáztam valakinek, valakinek,  akinek a véleménye számítani fog, és igen, most izgulok. Miután hazajöttem a Postáról eszembe jutott, hogy lassan lövésem sincs arról,  mit írtam a Nóra első részében, olyan sok idő eltelt mióta befejeztem, és annyi mindent írtam azóta, hogy megkoptak az emlékek. Így kezembe vettem a Nórát, és belelapoztam, hogy felelevenítsem és rákészüljek a következő részre. A belelapozás eredménye az lett, hogy kilenc óra alatt egy seggel kiolvastam. Kerestem a hibákat, azt, hogy mit írnék át, mit vennék ki belőle, vagy mit hagytam ki, de néhány helyesírási hibán vagy elütésen kívül egyszerűen nem találtam. Egy szót sem akarnék ma változtatni benne. Fura ez, mert mint tudjuk, rettentően kritikus vagyok magammal szemben, és mivel eddig csak egy könyvet alkottam, azt vártam az olvasás közben, hogy hülyén fogom érezni magam,  atya ég, miket írtam én le ország világnak?! Ahhoz képest, hogy az utóbbi években befelé fordulóvá váltam, ez a könyv pedig pont a kipakolásról szól, még ma sem érzem rosszul magam, hogy kiadtam a legféltettebb titkaimat, mert azokat egyébként se adnám ki. 

Érdekes helyzetben vagyok, mert nem tudom, hogyan írjam ezt a könyvet? Úgy, hogy igen is legyen az első méltó folytatása, vagy úgy írjam, hogy ha valaki nem olvasta az első részt, csak ezt, akkor is értsen mindent? Nos, majd kialakul....

Sokan kérdezték tőlem, hogy nem kaptam-e támadásokat, mert így kiadtam magam? Nem, mert aki elolvasta a könyvet, értette, hogy én nem csupaszítottam le magam, hanem arra ösztönöztem az embereket, hogy legyenek nyitottabbak, őszintébbek és tegyék le az álarcukat. Közel háromszáz oldal kevés arra, hogy negyven évet kirakjak a kirakatba, és arra pedig nagyon vigyáztam, hogy mindenről és mindenkiről annyit írjak csak, ami a jó ízlés határain belül van. A visszajelzések alapján, ez sikerült is.  

Azt is sokan kérdezték, hogy miben változtatta meg a könyv az életemet? Sok mindenben, de ezeket most felsorolni kár lenne, úgyis kiderül majd mire elolvasod ezt a könyvet. 

Lesznek majd olyan sztorik, amiket kimondottan a friss élmények és érzelmek hatása alatt fogok leírni, hogy jó intenzív legyen. Lesznek olyanok, melyek már imserősek lehetnek, és hozok néhányat a múltból is.

Vannak témák, amik viszont túl elvontak és hihetetlenek lesznek, vagy lehetnek, ezeket ugord át, és folytasd azon a helyen, ahol ismét tudsz azonosulni a témával. 

Akadnak olyan dolgok is, amikről legszívesebben egy sort se írnék, mert nem akarom újra átélni, elég volt egyszer is, és nem akarok áldozati báránynak  vagy idiótának tűnni, de mégsem hagyhatom ki őket a könyvből, mert az elsőben túl sokat írtam róla ahhoz, hogy most csendben maradjak, pedig szeretnék. 

NoraS 

Travel 1.

Amikor valami mosolygósról akarok írni, akkor mindig az utazásaim jutnak eszembe.  Minden utazásomról van egy halom élményem, amiket akkor azért nem meséltem senkinek, mert túl frissek voltak, vagy személyesek, ma pedig már annyira messze vannak, hogy olyan, mintha nem is ebben az életemben lettem volna bizonyos helyeken.  Így itt az ideje, hogy írjak róluk, hogy közben még több emlék és információ eszembe jusson, és hogy néhány jó ötletet neked is adhassak az utazásaidhoz, mert utazni tudni kell!

Furán, és talán nagyképűen hangzik, hogy utazni tudni kell, de mégis így van. Általában egy hetes utakra utazik a turisták többsége, az az egy hét pedig nagyon kevés, tehát érdemes arra törekedni, hogy minél több mindent lássunk és kipróbáljunk, tehát utazni tudni kell.

Vannak olyan emberek, akik rettegnek az utazástól, és nem érzik biztonságban magukat idegen helyen, és talán idegen nyeleveken sem beszélnek, ezt elfogadom, így nekik továbbra is a telepített idegenvezetőket javaslom, ha külföldre mennek pihenni vagy nyaralni.

Az utazással kapcsolatos írásaimat inkább azoknak ajánlom, akik elég magabiztosak, és bátrak ahhoz, hogy egy könyv és némi nyelv ismeret segítségével eligazodjanak egy számukra idegen helyen, országban.

Gyakorlatiasnak, leleményesnek és néha kedvesen pofátlannak kell lenni, de elsősorban tisztelet tudónak. Az alapvető szokásokbeli különbségeket tudni kell, hogy otthonosabban és nyugodtabban vághassunk neki a saját felfedező túráinknak, és ne sértsünk meg egy arabot vagy törököt azzal, hogy nem fogadjuk el a teát, amire kedvesen meginvitált minket, mert ez a barátság jele, nem pedig azé, hogy mindenképpen vásárolni fogunk a boltjában.  

Tudni kell azt, hogy sokkal érdemesebb helyi utazási iroda túráira, programjaira befizetni, ( Jordániától a Kanári-szigetekig mindenhol beszélnek legalább angolul) mint az itthoni utazási iroda kitelepített idegenvezetőjénél befizetni, mert sokkal rövidebb, tartalmasabb és lényegesen olcsóbbak a helyiek programjai.  A helyiek mégis csak jobban ismerik az adott országot vagy szigetet, és nem csak a történelmi adatokat fogják felsorolni, hanem rengeteg érdekes történetet, hiedelmet, titkot is elmesélnek, és sok hasznos tanáccsal ellátnak minket az ott tartózkodásunk idejére.  Jordániában  nem kell meglepődni azon, ha a helyi utazási iroda egy Holt-tengeri kirándulásra ( ami nagyon hosszú túra autóval is) Taxit küld értünk, náluk ez természetes és simán fedezi a befizetett kirándulás ára. Csak kényelmesebb közel háromszáz kilométert Taxival utazni, egyedül vagy kettesben, hármasban, mint egy negyven fős csoporttal buszozni órákon át. Aki eleve útikönyvvel a kezében érkezik a nyaralóhelyére, sok gondja nem lesz, ha pedig van benne némi felfedezési vágy és a vadászat élménye az új dolgokra, amit maga fedezhet fel, akkor izgalmas, esemény dús, hasznos, és nagyon tartalmas utazásról fog hazatérni.

Mielőtt viszont bárhova is indulnánk, kössünk utasbíztosítást. Én amikor Ausztriába megyek egy szombat délelőtt csokit meg kávét venni, akkor is megkötöm a minimális, három napos utazási biztosítást, nem hogy akkor nem indulok el nélküle ha Horvát országba indulok, a többiről nem is beszélve. Ha jól tudom az egy hetes biztosítás ára háromezer forint körül van, és részben ad egy lelki nyugalmat, hogy ha bármi történik, rendben leszek, másrészt az utazás legfontosabb eleme, valódi tartalma és biztonsága miatt, részben pedig babona.

Sok olyan utasról hallottam már, akik nagy sok pénzért elmentek családostul Spanyol országba, Olaszországba nyaralni, persze biztosítás nélkül, és ellopták a pénzüket, útlevelüket, mindent amit kell. Hogy lehet egy család fő olyan felelőtlen, hogy az egész család együtt van, autóval, külföldön és elindulnak biztosítás nélkül?
Az én apukám még azt sem engedi, hogy négyen egyszerre egy autóban üljünk, de soha nem is repülhetnénk együtt sehová, csak részletekben utazhatunk. Sokáig ezt baromságnak tartottam, hogy megfoszt minket attól, hogy együtt nyaraljunk, de ha jobban belegondolok, teljesen igaza van.
Tehát az utazásra szánt pénzből sose hagyd ki az uatasbiztosítást! 

Folyt....
    
NoraS

Nora Smith, Nóra - Siker, Kudarc, Valóság, Szex, Mallorca –

A könyv bolti forgalomban NEM kapható, magánkiadásban jelent meg.

A/5 méret, 296 oldal, Szerzői kiadás

Azért írtam ezt a könyvet, hogy erőt adjak Neked a mindennapok árnyoldalainak és néha poklainak elviseléséhez, és hogy új utakat mutassak az álmok és célok megtalálásához, és aztán hitet a kitartásban, hogy végül megvalósítsd Önmagad.  Egy hús-vér ember és nő vagyok, aki megosztja most veled életének néhol sötétebb, de inkább naposabb oldalait. Meríts erőt az én sikereimből, hogy Te még sikeresebb lehess! Ajánlom ezt a könyvet minden korosztály számára, mert ha csak egy olyan mondatot olvasol benne, amiben magadra ismersz, vagy új megvilágításba helyeztem számodra a dolgokat, amiken elgondolkozol, akkor már megérte megírnom életem eddigi történetét. 

Tartalom: 

Miért pont Mallorca? Mért költöztem el egyedül a világ végére? Miért olyan vonzó szigetlakónak lenni? Miért hagytam itt a felépített karrieremet? Milyen érzés egyedül lenni sok hónapon át, és mi indított el az írás útján? Mért van annyi szingli manapság? Mért jobb nekünk egyedül, mint egy rossz, ám létező kapcsolatban? Mért építünk magunk köré várakat, és miért nem bízunk meg a Férfikban, és miért ügyelünk rá olyan berögződött reflex-el, hogy ne engedjünk magunkhoz igazán közel SENKIT?  Miről szól egy fotós munkája? Milyen kulisszatitkai vannak a Dj világnak? Szépség és csillogás, hit és kudarc, nagy barátságok, és érdekes sztorik. Ebben az életrajzi könyvben sok érdekes, és elgondolkodtató témát dolgoztam fel.

NoraS 

 

Ajánlók:

Nem regény, nem napló, nem blog. Az biztos, hogy általános közhelyektől mentes, tartalmas olvasmány, amit minden nőnek és persze férfinak is ajánlok. A mai világ olyan, amikor az emberek hajlamosak eltitkolni még önmaguk előtt is a valóságot. Itt egy bátor nő, aki előáll valami egészen mással és nem kliséket használ, hanem saját gondolatot alkalmaz. Életszagú, valóságos téma. (Sz. Zsuzsa)

Mindenkinek, akiben van még érző szív, aki néha messze vágyik otthonától, aki csalódott és szárnyalt már, akinek fontosak az emberi kapcsolatok és a siker, és annak is aki még nem tudja, hogy lehet talpra állni a 0-ról... ( K. Borka)

Olvasói vélemények

N.T.B.: „Teljes véleményt akkor írok, ha végeztem az egésszel, de már most azért megjegyzem, hogy alig bírom letenni. Nem is tudom hol kezdjem, talán azzal, hogy végeztem a könyveddel tegnap este és nem bírtam elaludni ,mert igencsak forgott az agyam azokon, amiket olvastam. Szuper jó könyv, gratula hozzá, igazán büszke lehetsz magadra és a művedre is. Olvasás közben azt éreztem, hogy ez a könyv nem is nekem szól, hanem inkább rólam. Olyan gondolatokat és érzéseket írtál le, amivel teljesen azonosultam. Nem írok most példákat, de volt amikor jót mosolyogtam és volt, hogy könnyes lett a szemem. Ha egyszer találkozunk és érdekel, akkor elmesélem. Lényeg, hogy miután reggel felkeltem nem voltam álmos (érdekes) és úgy éreztem -lehet hülyén hangzik - megtisztultam. Általad végre én is ki mertem mondani magamnak azokat a dolgokat, amiket elástam és nem akartam velük foglalkozni, de tudat alatt mégis nyomasztottak. A legjobb barátnőm már régen kint él Tenerifén ezáltal nem osztom meg senkivel a legmélyebb érzéseimet, de ahogy a könyved olvastam, olyan volt, mintha neki "mesélném" magamban amiket érzek. Kicsit sok lett, bocsi, de köszönöm neked, hogy fellélegeztem ha esetleg csak egy kis időre is.

 E.K.: „Én Kariajinak kaptam, és már majdnem a végére értem. Sokat mosolyogtam, gondolkodtam és még pityeregtem is olvasás közben a sok ismerős történet miatt, és hogy sok esetben mintha csak magamat látnám..."

KM: Kedves Nóra,most olvastam ki,épp,a könyvedet....Ráadásul,úgy 3 nap alatt,hogy csak délután,evés,tévézés,és minden más közben. Aminek,az lett a következménye,hogy leettem magam,félig átestem,a küszöbön,és -mivel jártamban-keltemben-is ezt olvastam,lefejeltem,a szagelszívót..:))) De,komolyra fordítva: iszonyú jó,a könyved!!! És,mint pasi,mondom,ezt,Neked!!! Ha nem tudnám,hogy az első könyved,nem is hinném el... A tagolt szerkezet,nekem,iszonyú jól bejön,kis "lélegzetvételhez" jutottam,míg olvastam.... Üt,mint Tyson jobbkeze. Várom,a folytatást,akármi is lesz....

KR: Kedves Nóra! Végeztem a könyveddel... Hát... igazából pár szóban tudnám megfogalmazni az első könyvedet: kemény, ütős, könyörtelenül őszinte. És nagyon-nagyon várom a folytatást... Fehérvárt meghódítjuk vele!!! :) Szerintem mindenki nevében, aki elolvasta, csak annyit mondhatok, hogy köszönjük, hogy megírtad

Kedves Nóra!
Megpróbálok röviden beszámolni a karácsonyi könyv-meglepetés hatásáról.
Nóra minden ajándéknak szokott örülni, de a mostani reakciója különleges volt. Nagyon-nagyon örült, mikor kibontotta a csomagot, rögtön érdeklődött, ki volt Pesten, hogy sikerült megszerezni...... Kértem, nyissa ki a könyvet. Na, ekkor történt olyan dolog, amire nem számítottunk. Az én lányom örömében elsírta magát. A könyvet egyébként már olvassa, bár még van hátra két vizsgája is. Mindig nagy öröm számomra az ajándékozás, de ez egy nagy élmény volt! Köszönöm! Boldog, békés, egészségben, írásokban gazdag új évet kívánok!
Üdv. Zsuzsa

PZ: Elolvasva "jelentem": vannak érzéseid, Basszus régen éreztem ilyet. A másodikra még remélem kell várni. A szüleidet, apukádat külön üdvözlöm. Persze két lányos apa vagyok. Sok mindent testközelből ismerek, a könyvből - bátorságot erőt adó. Persze a szingliséget nem éltem át - de elváltként ... volt mit néznem. Örülök az emberségednek. További sikereket! 

HT: Gondolataim:
Az első az volt: bakker hoznom kell egy ceruzát, hogy aláhúzzam a fontos részeket... Aztán, bakker nem firkálhatom össze az egész könyvet, mert minden oldalon van valami fontos!
2: a párom totál hülyén nézett rám mikor olvastam, mert egyik percben röhögtem, a másikban sírtam
3: Te biztosan nem emlékszel rá, de ott voltam azon a kiállításon, a magtárban... Olyan tisztán emlékszem arra a napra, ami ritka nálam. Tudom, hogy melóból mentünk oda a tesómmal, és egy csomó ember volt. És még a lámpákra is emlékszem. Aztán mikor ehhez a részhez értem a könyvben, annyira jó érzés volt... Én ott voltam, kicsit a része voltam
4: aztán az a levél a vége felé... Na az ütős volt! Egy az egyben aláhúznám :)))

Kedves Nóra,
A könyved egy felüdülés volt ebben a mai rohanó álságos világban. Már tegnap este végezni akartam volna vele, de a focimeccs miatt, ma reggelre sikerült az utolsó oldalt is magamba falnom. A vénád szerintem a végére nagyon összeállt. Az elején érezni a kibontakozás mögött a szárnypróbálkozást, de ez könyv harmadára már nyomtalanul eltűnt. A végére annyira felfokoztad, hogy szerintem ha a téma illetve a történetek megvannak, a "Nóra II" még felkavaróbb lehet. Olyan dolgokat feszegetsz végig, ami szinte mindenkiben benne van, de valamiért nem él vele, és inkább az önámítás, sunnyogás, hasztalan dolgok hajhászását részesíti előnyben, az önmegismerés illetve a környezete megismerése helyett, nem beszélve ennek őszinte mivoltáról. Szerencsések azok, akiket kitüntettél ezzel a könyvvel. (IT)

Rádió interjú a könyvről a Juventus Rádió Budapesti arcok c. műsorában 
1 rész: https://www.youtube.com/watch?v=Sox0tTVHWmU&t=146s
2. rész https://www.youtube.com/watch?v=JudUjx8U6Fw&t=47s
3. rész 

A könyv megrendelhető:

norapicture@gmail.com címen,
és megtalász itt is: https://www.facebook.com/norapictures

NoraSm

Hess!

Az év utolsó napján csak kéne írnom valami frisset, de sajnos lövésem sincs, hogy mit vagy miről. Ilyenkor összegezni szoktak, én pedig nem teszem, ahogy fogadalmakat sem, mert az év nagy része csapnivaló volt, a vége pedig egy óriási pálfordulás, amit egyelőre csak ámulattal nézek, és próbálom elfogadni, hogy a sok rossz után, egyik pillanatról a másikra megváltoznak a dolgok a csodával határos módon, de erről sem írhatok, mert még túl korai lenne. Előbb hagyom, hogy valóságot öltsön, hogy aztán pezsgőként durranjon! :)

Egy nagyon kedves ismerősöm megkért, hogy írjak a Karácsonyfák eredetiségének fontosságáról, mert a legszentebb és legszebb ünnepen mennyire fontos, hogy valódi, erdőben nevelkedett fenyőfánk legyen, amely ontja magából az ünnep hangulatát, és a nyugalmat árasztó, finom illatát. A  fenyőfákat  erre a célra nevelik, akár a csirkéket, amiket hasonló célból fogyasztunk Egy mű fenyővel nem lehet igazi a karácsony, csak mű. Egyet kell, hogy értsek ezzel a véleménnyel, de sajnos vannak olyan lakások, amelyek mérete nem teszi lehetővé az igazi fenyőt, és olyanok is vannak, akiknek igazira nem telik, tehát ítélni nem szeretnék. Azt viszont nem értem, - egy reggeli beszélgetős tv műsorban láttam-  hogy miért az a fontos a prominens vendég hölgynek, hogy a bundája eredeti róka legyen, amikor a brutál belmagasságú, vadi új lakásába hatalmas mű fenyőt vásárol?  Jót röhögtem, amikor a két műsorvezető levezette  nagy oltással a prominens hölgynek, hogy itt van egy kis ellentmondás, mert a bunda valódisága állat kínzásról szól, a fenyő viszont miért nem igazi, ha annyira a természetesség híve? Nos, ő mű fenyőt azért vesz, mert védi a természetet, igazi bunda  pedig azért kell, mert egy nő nem nő valódi bunda nélkül.  Fene tudja, megvesznék egy eredeti bundáért, ez tény, pedig nagy állatvédő vagyok, de nélküle is nő vagyok.  A beszélgetés poénja az volt, amikor a hölgy felsorolta teljes részletességgel, hogy a párja mit fog kapni Karácsonyra, és melyik ajándékot, miért.  Durva.

A szaloncukor vonalán kalandoztak még a gondolataim, hogy az ünnep előtt millió féle ízű és minőségű szaloncukrot lehet kapni, amit ha jobban megnézünk, bonbon. Imádom a csokit, de igényes vagyok, csak a legjobbat eszem meg, tehát az elmúlt évek alatt kialakult, hogy hol és mit vásárolok.  Az igazán finomak  jó minőségűek, és  sokkal olcsóbb, mintha egy cukrászdában vennénk meg, egyenkénti csomagolás nélkül, érdekes. Egy évben egyszer szinte lédiges kiszerelésben bevásárolhatok  magamnak bonbonokat, aztán tart amíg tart.  Miért nem lehet egész évben szaloncukrot kapni? Nálunk miért nincs Karácsony bolt, vagy van, csak még én nem hallottam róla? 

Kedvenc és így legtöbbet bírált kereskedelmi TV csatornánk, mintha meghallotta volna a sok szidalmat évközben a mérhetetlen sok reklám szpot kapcsán, és tapasztalhatjuk, hogy az ünnepekre való tekintettel, visszavettek az arcukból, illetve a reklámok mennyiségéből, és képesek egyik filmet a másik után játszani, micsoda öröm! Lám, lám működhetne ez így is.

Az év utolsó napját nem szerettem, a mai napig de a dolgok változnak, és idővel megszeretem azt, amit sokáig messziről kerültem volna, ha lehetett volna. Éjjelre pedig mindenki egy más lelkiállapotba kerül, és két könnycseppet elmorzsolva zárja az ó évet, majd hatalmas várakozással, és mosollyal lép az új esztendőbe. Akkor nézzük, hogy mit tartogat ez a szép tizenhármas szám.... 

NoraS

Raspberry Vital vagy fogyókúra?

Soha életemben nem hittem a fogyókúrás kapszulákban, teákban és egyéb vackokban, amik úgy reklámozzák magukat, hogy csak napi 2 tabletta, és ehetsz mellette amit csak akarsz,  és pár hét alatt akár 14 kilót is fogyhatsz. Arról nem beszélve, hogy tele vannak káros anyagokkal, amik majd egyszer évekkel később szépen kifejtik a káros hatásukat. Az igazi fogyókúra, torna, sport és odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk.

Az utóbbi hónapokban felszedtem néhány plusz kilót, ami testalkatomból adódóan nálam látványos, és borzasztóan zavar, holott rendszeresen tornázom, de úgy tűnik, hogy mégsem volt elég. Hallottam egy forradalmian új fogyókúrás kapszuláról, ami összetevőit tekintve kizárólag gyümölcsökből áll, és méregtelenít, valamint feltölti a szervezetet ásványokkal és egyéb szükséges adalékokkal. Az ára pedig töredéke a többi fogyi tabiéhoz képest. Így kivételesen megrendeltem a Raspberry Vitalt-t, persze 60 napos pénzvisszafizetési garanciát ígért a cég. Ha nem fogyok le egy hónap alatt 8 kilót, visszafizetik az árát. Nos, 8 kilót semmiképp sem akartam fogyni, de 4-5 kiló mínusz pont kellene. Lelkiismeretesen elkezdtem szedni a kapszulát, sok vizet ittam egész nap, és a torna is ment mellé, no meg odafigyeltem arra, hogy miből mennyit eszem. Már láttam is magam, ahogy eltűnik az 5 kilóm és megint zörgős csontú leszek, ahogy én azt szeretem. 

Nos, nem így lett. Tanulmányt akartam írni az esetről, de időközben rájöttem, hogy nem fogok tudni, ugyanis a mérleg, a centiméter és a ruháim is nem a fogyást mutatták, hanem a hízást! Durva! Fogyni akarok és hízás lett belőle? Nem vagyok feladós típus, ezért szedtem tovább, hátha ez csak a kezdeti hatása a dolognak, aztán majd szépen megindul a fogyás is. Eltelt egy hónap, de fogyás sehol sem volt, hanem híztam még három kilót! Ettől pedig elgurult a gyógyszerem, képletesen és fizikailag is. Most már akkor közel nyolc kilótól kell megszabadulnom, remek! 

Jó, akkor most találjuk ki, hogy mitől fogok lefogyni, de nagyon gyorsan. Rávetettem magam a netre, és elkezdtem keresgetni. Az ecet fogyókúrás hatása régi recept, sőt hagyomány, de az érzékeny gyomrú embereknek nem javaslom, mert a nyelőcsövet is szétmarja. Mivel érzékeny a gyomrom, ez a módszer szóba se jöhet, így kutattam tovább.    

Szép lassan eljutottam a Heureka-ig, de előtte megtudtam, hogy a sütőtök, alma, körte, szilva, paradicsom, zöld saláta, sárgarépa, mind zsír pusztítók és nyilván nagyon egészségesek. A tuti megoldás pedig nem más, mint  a friss citrom. Nem is értem, hogy nem jutott eszembe a citrom azonnal, hiszen egy ilyen kúrát egyszer már végigcsináltam, csak az akkor nem volt tudatos. Másfél évvel ezelőtt valahogy rákattantam a frissen facsart narancslére, egy egész citrom levével. Akkoriban kimondottan vékony voltam, de mégis tudtam még fogyni, nem is keveset. A dolog hátulütője az volt, hogy annyira elvette az étvágyamat a narancs és citromlé, hogy a végén már szinte alig ettem, és a gyomrom sem volt túl jól. Kerestem az okát a gyomor gondjaimra, de nem találtam, és betudtam a feszült időszakomnak. Most, hogy olvastam a citrom fogyókúrás hatásáról, leesett, hogy mitől voltam rosszul, na meg vékony. 

 Akkor taktikát változtatunk, és nem reggel a kávé mellé iszom a narancsos citromlevet, hanem az első étkezés után. A hatás tökéletes, fogyaszt nagyon durván, feltölt energiával és tömény C vitaminnal, elnyomja  az éhség érzetet, és eszembe sem jut az édesség. Az eredmény pedig egy hét alatt mínusz két kiló! Tehát így lehet egy hónap alatt megszabadulni nyolc kilótól, lazán, könnyedén, és költség kímélően.

NoraS  

 

Istenem!

Jó ideje figyelem a környezetemet és a világ változásait.  Tíz évvel ezelőtt, ha valaki számmisztikáról vagy látókról, meditációról beszélt, részben elítélték, részben kiröhögték. Amikor a felettes énről az Univerzum törvényeiről vagy Istenről kezdett valaki beszélni, nem volt népszerű, sőt ellenállásba ütközött lépten nyomon. Így azok az emberek, akik számára ezek a dolgok teljesen természetes velejárói az életnek, elhallgattak, és magukba fordulva tanulmányozták és alkalmazták a tanokat, törvényeket, tapasztalatokat. 

Eltelt néhány év, és lassan a két tábor még élesebben elkülönült egymástól. Lettek a hívők és a hitetlenek. A hívő nem feltétlenül azt jelenti, hogy a napi misét látogatja és a Bibliát szorongatja, hanem önmagában hisz. Az önismeret útján halad és szélesíti az ismereteit, tapasztal, amikből tanul és napról napra egyre bölcsebb lesz. Átlátja az élet összefüggéseit, és sokkal magabiztosabb, szeretet teljesebb az élete.  Hibázik ő is, és lesznek kudarcai is, de sokkal könnyebben éli meg őket. Azok pedig, akik sem önmagukban sem egy magasabb erőben nem hisznek, tele vannak kudarcokkal és fájdalommal. Hit nélkül nem lehet létezni,  mert ez az alapja mindennek.    

Az elmúlt két évben gombamód megszaporodtak a jósdák,  asztrológusok, médiumok, terapeuták, akik regressziós hipnózisban visszavisznek az előző életekbe, és ezzel pszichés problémákat, fóbiákat, negatív mintákat oldanak fel. Szép lassan a mindennapi életünk részévé váltak ezek a dolgok, annyira, hogy ma már céges autók felmatricázva hirdetik a holisztikus masszázst és a számmisztikát, olyan mint egy kozmetika autós hirdetése, és lassan olyanná válik, mint a fogmosás, napi rutinná.

Azt mondják, ha egy utas szállító repülőgép elkezd zuhanni, a legnagyobb ateistából is hívő válik a másodperc tört része alatt. Igaz ez egy olyan helyzetben is, bár nem ilyen erőteljesen, amikor napról napra erősebben érezzük a bőrünkön a gazdaság negatív változásait. Az emberek is változnak, lesz aki kifordul önmagából és nem bírja elviselni, hogy nem tud azon a színvonalon élni, mint korábban, pedig most sem él rosszul. Lesz, aki megérti a változás lényegét, és megpróbálja a legjobbat kihozni ebből az időszakból. Válság helyzet hozza ki belőlünk a legjobb formánkat, mert szemfülesnek, gyorsnak, kreatívnak kell lennünk, nevelődünk.  Megtanít minket örülni az apró dolgoknak,  és értékelni őket, mondjuk az áramnak, víznek, fűtésnek, és annak, hogy van mit ennünk. Lesz, aki megijed, és pánikba esik, ezzel pedig generálja maga számára a negatív dolgokat és történéseket, hiszen alacsonyabb rezgésszámon él. És lesznek olyanok, akik kicsit eltávolodva figyelik a változásokat és objektívebben látják az életet. Az ő számukra a mostani időszak kemény helyzeteket hoz, ám azt is tudják, hogy az eddig elvégzett munka, meghozza a gyümölcsét pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükség lesz rá. 

Ha egy helyzet ellen lázadunk, az jót nem hoz, mert ha szembemegyünk vele, egy halom pofon lesz az eredménye. Sokkal egyszerűbb, ha  elfogadjuk, és mivel az ellenállás megszűnik bennünk, könnyebben észre vesszük a jót és jó lehetőségeket. 

Nem írok sosem a politikáról, nem értek hozzá. Én csak élek a szavazati jogommal, amikor lehet, és figyelem a körülöttem zajló dolgokat, amiket szűrök, aztán használom. Viszont a minap olvastam egy rövid cikket, ami mellett nem tudtam elmenni.    

"Tiltakozás helyett imádkozással csatlakoztak a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiumának diákjai a felsőoktatási változásokkal kapcsolatos megmozdulásokhoz. Az iskola vezetése még tegnap közölte, hogy a megváltozott felsőoktatási keretszámok miatt csütörtökre szervezett országos diákdemonstráció ügyében "a bizonytalan helyzetben az isteni bölcsességbe vetett hit és bizalom adhat segítséget" hvg

A hír végén van a lényeg, A bizonytalan helyzetben az isteni bölcsességbe vetett hit és bizalom adhat segítséget. Tehát mára eljutottunk oda, hogy tömegesen és nyíltan vállalva imádkoznak a fiatalok és tanáraik egy kialakult negatív helyzet megoldásáért.  Az acsarkodás ideje lejárt!  Kérj és megadatik? Ha abban hiszünk, hogy mindenre van megoldás, akkor az úgy is lesz. 

NoraS

traning@norapicturestudio.hu

https://www.norapicturestudio.hu/ 

https://www.facebook.com/norapictures

Egyszer úgyis.... 1. rész

Egyszer úgyis történni fog valami, és egy pillanat alatt gyökeresen meg fog változni a véleményed, hozzáállásod, érzelmi kötődésed egy olyan dologhoz/ról, amitől addig kategorikusan elzárkóztál, szidtad, tagadtad, és nyílt vitába szálltál azért, hogy meggyőződésedet igazold, vagy csak a végsőkig kitartottál az álláspontod mellett, míg mások kedvesen mosolyogtak rád, és azt mondták, majd rájössz!

Amikor sok évvel ezelőtt először hallottam az Agykontrolróll, visítottam a röhögéstől, ezt köszi, de nem. Ez biztosan baromság, holott amikor utána olvastam, sok hasonlóságot véltem felfedezni a tanítása, technikája és az én addigi gondolkodásom, világszemléletem között, de valahogy az Agykonrtoll mégis elég bizarrnak tűnt. Két évvel később az anyukám nagy nehezen rábeszélt egy Agykontroll tanfolyamra. Olyan ellenszenvvel és szkeptikusan ültem be a színház terembe több száz ember közé, hogy rendesen rosszul voltam. Baromira nem értettem, hogy mit keresek itt. Mindaddig feszélyezve éreztem magam, amíg Domján László ki nem jött a színpadra, és el nem kezdett beszélni. Tíz perccel később pedig rájöttem, hogy én ezer éve használom az Agykontrollt, ösztönösen, és sajnos néha inkább rosszra, mint jóra. Mire a tanfolyamnak vége lett, olyan tudást kaptam, amivel akár hegyeket is meg tudtam volna mozgatni. Ez meg sokkolt, és szép lassan leszoktam a technikák használatáról és persze a megfelelő gondolkodásról is. Ma, sok évvel később ismét az Agykontroll került előtérbe, mert ha nem csak időszakosan használnám, hanem rutinból naponta, akkor lehet, hogy már minden álmomat valóra váltottam volna, de úgy meg unalmas lenne az életem. 

Az Agykontroll után jött egy másik terület, amit őszintén szólva a sok tapasztalat ellenére sem veszek azért készpénznek.  Az Agykontroll kinyitott nálam sok ajtót, és elkezdtem sok sok dolog iránt érdeklődni. Ilyen volt pl. a spiritualitás, ezotéria, és aztán a szellemvilág, Előző életek, Kineziologia, Hellinger-terápia, Indiai Pálma levél.

Egyik rádió beszélgetésem kapcsán, ebben a témában elmondtam, hogy ezek veszélyes témák, és nem igazán szoktam róluk beszélni, mert aki még nem tudott megbarátkozni azzal, hogy ezek a dolgok igen is léteznek, és rajtunk múlik, hogy mennyit engedünk be belőlük az életünkbe, azok számára én most nem leszek népszerű. Viszont! Saját tapasztalatból tudom, hogy egyszer csak történik valami, vagy történések sorozata, amik által megértjük és elfogadjuk ezt a világot. Nos, én inkább ebben szeretnék segíteni.

Erőszakkal nem lehet az emberek gondolkodását megváltoztatni, szerintem ahhoz idő, szeretet, és türelem kell, no meg jó helyzetek, amiket úgyis hoz az élet. Vannak olyan emberek, akik mindaddig tagadják a szellemek létezését amíg valaki el nem távozik a közvetlen környezetükből. Akkor pedig mindenképpen meg fogja tapasztalni a másik világot. Szerencsésebb a helyzet, ha ez nem így alakul, és más történések hatására változik meg a vélemény. Az elfogadás után sokkal nyugodtabb lesz az életünk. 

Az apukám, aki mérnök, tehát őt csak kézzel fogható tényekkel lehet meggyőzni bármiről is, világ életében elzárkózott a horoszkópoktól, jósoktól, látóktól, és a szellemektől is. Az ő társaságában soha nem is beszéltem erről, mert tiszteletben tartottam az álláspontját. Múlt év novemberében, Mindenszentekkor írtam az első cikkemet erről  a témáról. Utólag bevallom, kiemelkedően magas volt az olvasási száma, tehát érdekli az embereket. Akkor most folytatom ezt  a vonalat, és ki ki eldönthetni, hogy mennyit enged be az életébe  a szavaimból. Tehát megírtam a cikkemet, és valahogy az apukám kezébe került. Nem örültem, hogy elolvassa, mert nem akartam megjegyzéseket hallani, hogy ez baromság, vagy összetépi és kidobja. De nem így történt. Talán koránál fogva jobban megértette az írásomat, de elfogadta, olyannyira, hogy ma már nyíltan beszél róla, és őszintén érdeklődik iránta. Sokkal könnyebb az élet összefüggéseit meglátni, ha elfogadjuk, hogy van személyre szabott horoszkóp, ami ha 70%-ban illik ránk, vagy bejön, ahogy mondani szoktuk, de leginkább segít dönteni, lépni, látni, már megérte. Az újságokban található napi horoszkópot sose olvasnám el, ám amit a születési adatainkból egy nagyon jó Asztrológus kiolvas, arra érdemes odafigyelni.

Ha a sprirtualitás tudását a magunk hasznára fordítjuk, és nem pedig mágiákat tanulunk a neten, amivel akaratlanul óriási problémákat okozhatunk bárkinek, sokkal közelebb kerülhetünk önmagunkhoz.  Sokan azt mondják, hogy képtelenek lennének meghallgatni egy meditációs anyagot. Idegesek és feszültek lesznek tőle. Mindaddig, amíg meg nem hallanak egy olyan hang anyagot, amit azonnal megértenek és befogadják. Napi kétszer tíz perc meditáció mindenki idejébe belefér, és gyökeres változásokat hozhat az életünkbe. 

Utána néztem a rontás levételnek, mert ettől a dologtól nagyon fáztam, ezzel sosem foglalkoztam, ez már sok volt nekem. De az utóbbi időben annyit hallok róla, hogy tanulmányoztam. Nagyon egyszerű a dolog, és sajnos nagyon hatásos, ami hosszútávon csúnya károkat tud okozni, anyagilag, fizikailag, és pláne egészségügyileg. Ha  haragszik ránk valaki,  mert ő úgy véli, hogy megbántottuk vagy irigy valamiért, olyan mérhetetlen haragot áraszt felénk a gondolatival, amik szép lassan elindulnak, és aztán olyan lesz, mint ha egy vízsugárral permetezne folyamatosan.  Ez pedig, akár nem is szándékosan, de hatni fog ránk, és amely élet területünkre gondol az illető negatívan, az fog szép lassan romlani és leépülni. Logikus, nem? Semmi túlmisztifikáltság sincs benne. Az, hogy a rontás levételének folyamata milyen módszerrel történik, abba nem mennék bele, mert biztosan vannak kóklerek és vannak segítő szakemberek is. Hat havonta érdemes megnézetni, hogy van-e rajtunk rontás, vagy netán szellem hozzánk tapadva, mert ilyen is van, ha hiszed, ha nem. Eleve a saját szellemeddel élsz együtt, tehát ez is logikus, hogy vannak a környezetedben többen, és  embere válogatja, hogy milyen módon vagyunk képesek érzékelni őket. Van aki hideget érez, van aki hangokat hall, van aki sziluetteket lát, és van aki egyszerűen csak a jelenlétüket és az üzeneteiket érzékeli. Mindenki képes erre.

Tehát a rontás levétel, napjainkban kezd olyan természetes lenni, mint amikor időközönként elmegyünk a fodrászhoz. Egyébként nincs is ebben semmi rossz, mindaddig, amíg egészséges keretek között használjuk a másik oldal és a spriritulaitás eszközeit. Itt is meg kell találni az arany középutat, mert könnyen beszippantja az embert ez a téma, és akkor bizony elveszíti a realitás érzékét. Tudj meg információkat a spirituális oldaladtól, és aztán teszteld le a mindennapokban.

Nem tanácsolnám senkinek sem, hogy túl gyakran látogassa meg a jósnőjét, pláne azt nem, hogy többhöz járjon és gyakran. Ezek sajnos olyan káoszt okozhatnak az életünkben, pláne ha nem vagyunk teljesen tisztában önmagunkkal, és a tanácstalanság összetör és megsebez minket, hogy ilyenkor ne keressenek jósokat. Sokkal hatékonyabb ha leülünk, megnyugszunk, és elcsendesedünk. A belső hangunk pedig el fog kezdeni beszélni, és nagyon jó ötleteket, tanácsokat fog adni, és bölcsebbé is tesz. És növeli az önbizalmat, mert magunk oldjuk meg a helyzetet,  nem pedig külső segítséggel, aki félre is vezethet minket, akaratán kívül. Nehéz meghallani a belső hangunkat, először, de utána már ismerős lesz, és egy nagyon jó beszélgető partner válik belőle. Szóval, biztosan vannak nagyon jó jósok, látók, médiumok, de csak néha látogassuk meg őket, és akkor jó a látogatás, ha visszaigazolásokat kapunk, ha a saját elképzeléseinket, tapasztalásainkat igazolja vissza.

 NoraS
 
Nézz be hozzám itt is:

https://www.facebook.com/norapictures/