Saját bloglista

  • Energiák - Az emberek folyamatosan változnak. Vannak, akik ezeket a változásokat látják és érzik, és vannak, akik nem. Biztosan hallottad már sok embertől, hogy én az...
    3 éve

2011. szeptember 10., szombat

About me

Szóval, rólam?

Miután ma reggel megírtam a legfrissebb mallorcai szösszenetemet kaptam néhány baráti megjegyzést és megleptek. Azt kérdezték, hogy én hogy vagyok? A képek szépek, tök jókat írok, de ÉN HOGY VAGYOK? Na, erről kéne írnom....

és ez nehéz. Egyébként valahol irigylem magamat azért amiben vagyok csak nem kerek a sztori. És egy darabig még nem is lesz kerek, és én ezt tudtam, de ha leírom, hogy mit élek meg naponta jót és rosszat akkor az néha nagyképű lenne néha meg panaszkodás. Inkább azt mondom, hogy nagyon szélsőséges. Az egyik nap olyan dolgok történnek velem, hogy el se hiszem, másnap pedig jönnek a hideg zuhanyok, a falak és a pofonok. Azon vagyok, hogy megtaláljam az aranyközéputat de nehéz. Nyugalmat akartam de ők sokkal lassabbak, mint én azt gondoltam. Nem feltétlenül rossz ez, sőt csak hozzá kell szokni, az meg idő! Itt minden idő.
Ismét a ma reggeli blogom után kaptam egy levelet egy régi kedves barátomtól, hogy tök jó amit írok, de még egy papírom hiányzik, ugye tudom! :) Ebből jöttem rá, hogy ő is Spanyolországban él. Egy jó telefonbeszélgetés következett és annyit mondott, üdv a clubban! Szokjál hozzá, hogy itt minden nagyon lassú. Volt akinek 8 hónap után szerelték ( volna) be az Internetjét, ez itt ilyen.

Az teljesen mindegy, hogy hova megyek, mit csinálok határozottan mondhatom, hogy kedves emberek élnek itt, simán rám köszönnek egyszerűen csak azért mert szimpatikus vagyok. Én az ötven fölötti korosztálynak jövök be nagyon, nőben és férfiban egyaránt. Spanyol, Angol, Német mindegy. Simán leállnak beszélgetni velem. Nagyon kedvesek, és ez pl. pozitív energiát ad. A lakásom tulajdonosai is ebbe a korosztályba tartoznak, világi jó fejek. Kicsit olyan nagyszülők. Ez meg biztonságot ad.

Az viszont nem ad biztonságot, hogy megszoktam a rendszeres munkát. Simán dolgoztam hétvégén is. Most viszont pozitív értelemben kényszerpihenőn vagyok. Nekem ez furcsa, ehhez is hozzá kell szokni, ez is idő. Megint tanulom a türelmet.

Azzal semmi gondom sincs, hogy hivatalos ügyeket intézzek még akkor sem ha tudom, hogy a hivatalban csak spanyolul beszélnek. Ha jól tudom a hivatalos űrlapok otthon legalább három nyelven vannak készítve, na hát itt csak spanyol nyomtatványok vannak. De ezt is megoldottam. Amit értettem azt beírtam a többit pedig kihagytam. Amikor sorra kerültem, angolul mondtam, hogy segítségre lenne szükségem. Ő nem beszélt angolul de az útlevelem alapján megmondta, hogy mit hova írjak. Annyira kedves volt, hogy el se hittem. Nem az ő hibája, hogy helyben nem lehet útlevelet fénymásolni, és 10 € taxot kifizetni, csak rossz a rendszer. Van egy bank, aki beszedi ezt a pénzt, de csak kedd és csütörtök 10.30.-ig, és ezt akkor közli amikor egy órát álltál sorba. Majd másnap lehet fizetni 10.30-ig. Javasolt egy másik bankot három utcával arrébb. Átmentem, bementem és rögtön kérdeztem, hogy ezt itt ki lehet fizetni? Szinte bolondnak néztek, hogy ezt csak egy bankban lehet befizetni. Na ezek után ordítottam olaszosan az utcán. Aztán hazajöttem és jót röhögtem. Majd holnap. Az útlevelet Beatríz szívesen lefénymásolta, másnap reggel mentem korán az ominózus bankba hiszen biztos voltam benne, hogy nagyon sokan lesznek. Így volt, szinte az utcán állt a sor vége. Tíz óra után néhány perccel a pénztáros hölgy kijött és közölte spanyolul, hogy ő ugyan 10.30.-kor bezárja a kasszát és át lehet menni egy másik bankba befizetni, itt van 3 utcával arrébb. Nem jó a spanyolom, de értettem. mivel a sorban szinte angolul (is) beszélő várakozók álltak megszólaltam angolul, hogy oda sajnos nem érdemes menni mert csak itt lehet befizetni. én már megjártam ezt a kört, nem ajánlom. Az egész sor maradt a helyén, és jót mulatott a pénztároson. aztán valaki beszólt neki spanyolul hogy ha talán gyorsabban csinálná a munkáját 10.30.ra kész is lennénk. 10.25.-kor kaptam meg az elfogadó szelvényt, visszamentem a hivatalba, soron kívül mehettem be, és 10.35.-kor az okmány a kezemben volt. Tehát ma már tudom, hogy ezt egy nap alatt is meg lehet csinálni. Majd legközelebb....

Tanulás, tanulás, tanulás ez az egész. És vagy poénra veszem, és akkor működik, vagy erőltetem a dolgokat és akkor meg nem működik.

Hogy van-e honvágyam? Nincs! Vannak dolgok amik néha hiányoznak de leginkább a két legfontosabb személy hiányzik, Ő és az ebem. Nem egy lapon említendők, mert megsértődnek! De Ő ezt úgyis érti :)

Mindig is a kedvencem volt a spanyol nyelv, azért is vagyok itt, hogy megtanuljam olyan gyorsan ahogy csak lehet. Viszont amióta itt vagyok képtelen az agyam átállni erre a nyelvre, pedig olyan szép. Engem pedig most idegesít. Azt írtam a múltkor, hogy a lelkem megérkezett Mallorcára. Ja az igen csak az agyam maradt még otthon, és igazán ideérhetne már. Ha a lelkivilágom és az agyam nincs összhangban, akkor tök mindegy hogy hol vagyok, mit csinálok, milyen érdekes dolgok történnek velem, egyszerűen nem tudom értékelni. Szóval egyébként jól vagyok. Épp felfedezem a világot :)

Kovács Anett Nóra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése